Állok kicsinyke szobám ablakában és nézem amint
csillogó napsugarak villódznak az ablak üvegén.
Hisszük vagy nem hisszük, de Isten engem és téged is
így üdvözöl minden reggel csendesen mosolyogva.

Ránk mosolyog a felkelő napsugaraiban, ha felhő
takarja is néha el Ôt elölünk, szemei mindig látnak.
Villanásnyi életünk röpke pillanatait Isten, az Ô
végtelen szeretetének, irgalmának aranyfonalával
köti az örökkévalóság időtlen valóságának folyamához.
Szabadságot is adott nekünk, elvághatjuk e lelki
köldökzsinórt. De tudjuk és érezzük Isten szíve ilyenkor
is mosolyogva sír értünk. Vágyódik utánunk.
Ô mindig vár, Ô mindig visszavár engem és Téged.

Hiszed vagy nem hiszed, de Isten engem és téged is
minden este csendes mosolyával altat el!

Uram, fogadd el nyári hálaénekem.
Uram, fogadd el nyári hálaénekünk.