Posted by
Posted in

Levélmúlás

Összevissza száll a szélben egy falevél, tetten értem! Látom, ahogy fészket keres, elrejtőzne múlás helyett. Illeg-billeg, kapaszkodik, szélnyugvásért rimánkodik. Meglapulna tél idején, ágak között, ház tetején. Perdül-fordul, napfényt koldul, hátha sorsa jobbra fordul. Ősz van, de ő maradna még, földre érve ott van a vég… Sírva-ríva – nincs bocsánat! – búcsút int a szép világnak. […]

Posted by
Posted in

Mozdulatlan átöleltelek (Csörgő patak völgye) )

Mozdulatlan átöleltelek és az idő, mint a patak Futni kezdett… Némán nőttelek körbe Ahogy a fa a követ. Így ültünk mi ketten. Szorosan bújtál mellém Mellünk együtt vert Valami lassú ütemet…   Az a fa mindig is ölelte… Hitte, örökre övé a szerelem. A patak meg elrohant, Vitt minden más követ. Csodájára jártak a szirtnek, […]

Posted by
Posted in

Ketten az Andrássy teraszán

Ketten az Andrássy teraszán   Mintha egy hajó orrán állnánk Szeltük a fényt és a felhőt. Süvítő széllel száguldoztunk Egy város hullámzott alattunk. Az észak-nyugati csúcson ketten voltunk.   Már elharangozták régen a delet, Együtt akartuk nyugtatni a napot, Kétféle parton nem nyugodhatott. Te álmosan karomra hajtod a fejed, Én combodon pihentettem kezem.   Most […]

Posted by
Posted in

Gőzősöm csühögőtt…

(Bokorrímesek) A kék seszínű benzinszag felhő, hosszan, maradón húzódott életvonatom mögött, A gőzősöm egész életemben úgy csühögőtt, mint ki végleg, vicc országba költözött. Ugrálva araszolt a síneken, zakatolón kihagyott, defekt volt kerekek között Hetven múltam, tudom, hülye vonaton, csak hülye életet lehet élni. Elakadtunk folyton, sorompó… jelző piros, és nekem kellett evezni… Mindenkit szeretni marhaság, […]

Posted by
Posted in

Cirókás ősz

Edit Szabó : Cirókás ősz . Aranyan sárgulnak a levelek, macikáim, kimegyek veletek, fa alatt pihenőn elhevertek, együtt csodáljuk őszi szellemet. . Lágyan ring falevél és cirógat, barnás vagy sárga, úgy hívogat, elkapom kezemben oly örömmel, lehagyom az éveket körökkel. . Selymesen himbálnak a fa ágak, szeretem, hiába fennen járnak, simogatóan szólal zenéjük, szerelmes vagyok […]

Posted by
Posted in

Legenda egy Kórházról

Legenda egy Kórházról ! Pár évig dolgoztam egy budapesti Kórházban , a MÁV Kórházban. Megszüntették, felszámolták azaz egy másik kórház kiegészítő részévé átalakították. A felszámolása törvénytelen volt. A vasutas társadalom felajánlott fél százalékából építették. A va -sutasság megbecsülte Kórházát.Szerették orvosait,dolgozóit.Jó hírneve volt az országban.Családias volt Dolgózói, orvosai közül számosak tradicionális vasutas családokból érkeztek. Én is […]

Posted by
Posted in

Szoktál-e gondolkodni…

Leszoktál-e ülni néha gondolkodni? Melyik az igaz út, melyiken indulni? Tudod-e két út van és középút nincsen? Indulsz a szélesen, vagy indulsz a keskenyen? Nem félek egyedül, de forog még az agy, Ez biz’ nem számítógép, le nem fagy. Naponként hányszor hajtod le a fejed? Istennek hányszor mondasz köszönetet? Ó ember, vajon Te tudsz-e igazán […]

Posted by
Posted in

Sárga őszök

Az ember életében múlnak a napok, nyarak és a sárga őszök, De oly’ fakó az élet… fekete- fehérben, botorkálva tengődök. Vecsés, 2012. július 24. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Az öröklét

Ember vágya az öröklét De előbb éld, mi a földi lét. Lét nélkül nem jutsz örökléthez, Sőt, tenned kell az örökléthez! Az ember sorsa önön saját maga! Haza, család, önön saját maga… Bízunk, nem vagy meghasadt moralitású személy, Ki az utódoknak nem példa, nem örök eszmény… Az Úr neked, biztosan adott feladatot, Ha erre a […]

Posted by

Kakucsi Erzsébet: Álomutazás – könyvbemutató

2020. október 16-án, pénteken rendeztük meg Kakucsi Erzsébet szerzőnk Álomutazás c. gyermekverses kötetének bemutatóját Földesen az Árpád Moziban. A szerző mellett a könyv illusztrátorát, Tímár Nikolettet is kérdeztük a közös munkáról. A jó boszorkány ajándékokkal is készült a gyerekeknek, akik találóskérdések megfejtésével juthattak hozzájuk. A helyi könyvtárnak is vittünk egy könyvcsomagot szerzőink és szerkesztőségünk felajánlott […]