Posted by
Posted in

Orvosi Kamara

Orvos Kamara A rendszerváltozás küszöbén orvosgyűlést tartottak A nagy hangzavarban Orvosi Kamaráról vitatkoztak Egységes, többen Keresztény Kamaráról álmodtak Fülembe csengett a búcsúzó Grósz elvtárs szavai Ne féljetek minden pártba beépültek pártunk tagjai Dr Vér András képviselte a pártállamot, a múltat Szerint a külön Kamara védelmet nem nyújthat A keresztény Kamara alakítása kudarcba fulladt Az orvos […]

Posted by
Posted in

Az ősz észrevétlen

Az ősz észrevétlen óvakodott, tolvajként járt a nyár nyomán. A fák zöld leveleit megcsipkedte, az erdő fáit színpompás kertté változtatta át. A szél a tó hullámára ráncokat rajzolt, s egy mélabús dalt dúdolt, de fent az égen még szivárvány ragyogott!

Posted by
Posted in

S. F.: November

November   Kócoli már a szél A fűznek sárga haját Zörgeti a nádszál Május suhogó dalát. Fölragyog a nap is, Tán ez évben utolszor, A múltat idézi Minden csupasz ágtorzó: Úszó levelet néz, Szépül, tükröz az emlék?… “Nyarat siratni kár! Asztalunk terítve már Hullámzó abroszunk Alatt vadludak szállnak. Körbeért az égbolt, Meztelen fürdünk újra! Rügyeink […]

Posted by
Posted in

Ecsetvonások

A nő festeni kezdett. Nem tervezte, csak így alakult. A padon ülve akart pár csendes percet kiszakítani magának a napból, néhány falevélsusogással eltöltött percet. Nem volt előre meghatározott időkeret, már ötnek is örült volna. Aztán ott volt az a papír, meg az ecset. Egy kislány festhetett valamit, nem volt egészen egyértelmű, minek is indult, de […]

Posted by
Posted in

A kis légy

A kis légy. A nyáron Vendike unokám kedves vendégünk volt. Huncut mosolya kedves lénye mindenkit elvarázsolt Az állatok szeretete volt különleges ismertetőjele Apraját és nagyját egyformán rajongva szerette Egyetlen kívánsága, hogy a vadasparkot láthassa Legnagyobb öröme ha az állatokat simogathatta Cicák, kutyák mindig meleg simogatásra vágynak Vendikében csupán szerető jó partnert találtak Az apró rovarokat […]

Posted by
Posted in

Az élet és a halál misztikuma

Edit Szabó : Az élet és a halál misztikuma . Fény egy élet születése, gyermekévek ünneplése, örömkönnyek kicsurrannak, köszöntenek új Nap alatt. . Gyermekévek hamar telnek, megelégszel az élettel, Föld felett jár néha lelked, boldogságot nem felejted. . Mi lehet az élet célja ? minden ember megtanulja, tapasztalás a sors felett, hallgatag fény a Hold […]

Posted by
Posted in

Csatorna

– Főnök, kiástuk, jöhet a víz. – Mit ástatok ki? – Hát, amit kért. Eltartott egy darabig az igaz, de ki van ásva. – Mi az, amit kértem, hogy ássatok ki? – Hát a csatornát, ami összeköti a házát a Balatonnal. – Én nem kértem ilyet. – Akkor temessük vissza? – Jó lenne. – Oké, […]

Posted by
Posted in

Fényképed az íróasztalomon

Nézem a fényképed, itt van szemben velem, nézem szép szemedet, magas homlokodat, őszülő hajadat. Szemüveged mögül tűnik elém szemed. Barna szemeidet hosszan szemlélgetem s mintha te is engem, pont engemet néznél. És ahogyan nézel, mintha mosolyognál.   Látom drága arcod, kedves tekinteted. Miért, hogy rám már csak a fényképről vetheted? Ahogy így mosolyogsz, az ajkad […]

Posted by
Posted in

Zajos a sírkert csöndje

Zaj ömlik velem a sírkert a csöndjébe, Kedvesem, jöttem, mert Te itt laksz örökre… Anyám te is, távoztatok mindörökre. Sírás, hüppögés, neszezés, halk mondatok, Fütyülnek a közelben menő vonatok… Valaki hangosan jajdult is, belerúgott a síremlékbe, Fáj neki, de hangosan átkozódni nem mer… könny a szemébe… * (3 soros-zárttükrös) Halottak napján a kis gyertyafények, mint […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ok-osság

Rózsa Iván. Ok-osság Rájössz az ok-okozati törvényre, Immár bölcs és okos lettél. Ráemeled tekinteted az égre, De nem felejted: a Földre születtél. Budakalász, 2020. október 29.