A Biblia csak egy “KÖNYV” a sok közül?
                  A mai kérdések – bibliai válaszok nemrégiben útjára bocsátott sorozat első részében a Boldogság útjáról szóltunk, amelyben Jézus Krisztus és Albert  Schweitzer szavai alapján is világosan láthattuk, hogy a boldogság az embertársaink felé irányuló önzetlen szolgálat útján érhető el. A mostani résznek központi témájául a Szentírást  választottam. A téma fontosságára és komolyságára E. G. White, (1827-1915) amerikai keresztény írónő  ezekkel a szavakkal világít rá:
“Más dolog a Bibliát úgy kezelni, mint egy jó erkölcsi tanítást tartalmazó könyvet és annyira figyelni rá, amennyire ez összeegyeztethető korunk szellemével  és a világban elfoglalt helyünkkel, és ismét más a maga valódiságában tekinteni: az élő Isten Igéjének, amelyben van a mi életünk. Az az élet, amelynek át  kell formálnia cselekedeteinket, szavainkat és gondolatainkat. Ha Isten Igéjét kevesebbnek tartjuk ennél, akkor elvetjük.”

           Mit is írhatnék újat a Bibliáról? Hiszen talán nincs ember, aki ne hallott volna róla, de vajon ez elég-e?  Woodrow Wilson amerikai elnök szavai szerint nem.
„Aki megfosztja magát a Biblia ismeretétől, a világon hozzáférhető legfőbb jótól fosztja meg magát.  Aki olvassa a Bibliát, az megtudja, hogy Isten szava, mert  megtalálja benne a kulcsot a szívéhez, a boldogságához és a kötelességéhez.” C.H. Spurgeon (1834-1892) angol prédikátor  szerint: ” Az Isten Igéjével való  foglalkozás helyes
módja nem csupán az, hogy elmélkedünk rajta, vagy megtanuljuk, mint a diákok – hanem hogy ez alapján élünk.” Váradi Lajos: Csak könyv… című versének kezdő és záró versszaka is egy olyan látszólag ellentmondó részletet jelenít meg, amivel sokan szembe kerülnek,  amikor elkezdenek ismerkedni az emberiség javára adott páratlan alkotással. Csupán egy könyv a sok-sok millió közül vagy valóban a világokat Teremtő Isten szólít-e meg e KÖNYV lapjairól
bennünket?

Csak könyv…Neve se más, csak „Könyv”

…A betűk oly egyszerűek benne,
s a lapok oly fekete-fehérek,
mintha valóban csak könyv lenne,

egy könyv a sok között a polcon
és a csendes könyvtárszobákban,
egy könyv, amely oly azonos millió
mással az egyformaságban
…………..

Csak könyv? Óh, mennyi több annál!
Hisz azt hirdeti, hogy Isten szeret!
Megragadom, hogy Ő is megragadjon
és élettel töltse be szívemet.
S amikor népek haragra gyúlnak
és remegve forrong a nagyvilág,
hirdetem azt, amit Isten hirdet:-
békéljetek meg egymással!
És magasra emelem a Bibliát!
                                                                      Váradi Lajos: Csak könyv (részletek) 

            A Biblia tulajdonképpen nem is egy könyv, hanem hatvanhat iratból tevődik össze, valóságos könyvtár egy kötetben. Az Ószövetségben 39, az Újszövetségben  pedig 27 kisebb-nagyobb terjedelmű könyv sorakozik egymás mellett, mondanivalójuk tökéletes összhangban áll egymással.  A Biblia a legek könyve is: a legnépszerűbb, a legüldözöttebb, a legtöbb nyelvre lefordított, a legkevésbé olvasott, a legnagyobb példányszámban kiadott és az  emberiségre a legnagyobb  hatással bíró iratgyűjtemény,  ami eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. Köszönhetően annak is, hogy a 15. században Johannes Gutenberg (1400-1468), német ötvösmester, feltaláló
kinyomtatta Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg-Bibliát, 1455. február 23.-án. A korabeli viszonyok között aránylag nagy példányszámban, 180 darab készült belőle. A 180 nyomtatott kötetből mára már csak 49 darab maradt fenn,  világszerte  múzeumokban, könyvtárakban és egyetemeken őrzik őket . Ma egy teljes Gutenberg-Biblia 35  millió dollárt is érhet.

Vizsolyi Biblia…
Az első  teljes magyar nyelvű Bibliáról is szeretnék pár szót szólni, melynek nyomtatása mintegy 135 évvel később: 1590. július 20-án fejeződött be a mai  Borsod- Abaúj – Zemplén megyében  fekvő Vizsolyban. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb  fennmaradt, és ma is használt teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit  Bálint  végezte. Károli  Gáspár (1529?-1592) így ír elkészült munkájáról: … szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket,
én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.
          Az emberek körében nagyon sok egymástól eltérő emberi vélekedés is él a Könyvek Könyvéről, ezért számunkra mégiscsak az a legfontosabb, leghitelesebb, hogy miként is nyilatkozik a Szentírás önmagáról?  A Biblia világosan és  egyértelműen állítja magáról, hogy az “Úr könyve” (Ésa. 34: 16). Péter apostol 2. levelében így tesz erről tanúbizonyságot: “És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól  teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal
virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; Tudván 
először  azt,  hogy az írásban  egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert SOHASEM ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva  szólottak az  Istennek szent emberei.”  (2. Pt. 1: 19-21) Pál apostol Timóteushoz írt 2. leveléből pedig megtudhatjuk, hogy emberi életeket átformáló, jellemet megváltoztató erő rejlik a Bibliában. Amikor  az emberek élete 180 fokos fordulatot vesz: a részeges kijózanodik, az erőszakos szelíddé és alázatossá válik, az önző, csak  magának  kedveskedő ember önzetlenné válik  és mindenét megosztja embertársával akkor biztosak
lehetünk benne, hogy ez a  Könyv valóban Isten Könyve.
Szeretet lesz a gyűlöletből,
A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja,
S a káromló imádkozik!
Bódás János: Lehetetlen (részlet)
“A TELJES ÍRÁS Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2. Tim. 3: 16-17).  Erről a teljes embert újjáteremtő változásról olvashatunk Móricz Zsigmond írásában, melynek címe: Mikor a kövek is megszólalnak. Máté evangéliumában pedig olvashatjuk ezt a jól  ismert Igét: “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely  Istennek szájából származik.”   (Mt. 4: 4) Az emberek mindennap tápláljak a testűket, néha ez túl jól is sikerül, de az  már kevésbé valósul meg, hogy a lelküket is megfelelő módon táplálják.  Szomorú tény ez, talán  azért van ennyi depressziós, boldogtalan ember?
       Miután megismertük, hogy a Biblia hogyan vall önmagáról, ismerkedjünk meg néhány jól ismert irodalmi személyiség: Dosztojevszkij, Móricz Zsigmond és Gárdonyi Géza szavaival is, mintegy az elhangzottakat alátámasztva. Természetesen a teljesség igénye nélkül választottam, hiszen a Biblia felfoghatatlan hatása minden korban, minden rendű és rangú ember között éreztette hatását.
“Jó lenne, ha ön is elolvasná az egész Bibliát fordításban. Egészében csodálatos benyomást tesz az emberre ez a könyv. Minden bizonnyal rá fog ébredni, hogy az emberiségnek nincs, és nem is lehet még egy ilyen könyve. Igen, rá fog ébredni, akár hisz Ön, akár nem.” (Dosztojevszkij: Levél Ozmidovnak)
“Rekreációra, újjászületésre van szükség. Olyan id
őket értünk meg újra, hogy nem lehet messze az az idő, melyben Isten a kövekből is prófétákat teremt… És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a világnak az igazság tiszta felfogásával…”  (Móricz Zsigmond)

Gárdonyi Géza: Irás a Bibliába  (kezdő és záró versszaka)
Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye,
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
……..
Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik,
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak,
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!…
Ez a könyv Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne…
Írásom vége felé közeledve egy személyes vallomásomat szeretném útjára bocsájtani, ami egy sorsfordító telefonhívással kezdődött, 2000. év, február hónapjában.  Barátnőm elhívott egy előadásra, amire igent mondtam, azonban elfelejtettem megkérdezni miről is fog szólni. Így gyanútlanul helyet foglaltam az előadó teremben  és vártam az előadás kezdetét. Életem ebben az időszakban sok nehézséggel volt megterhelve, így öntudatlanul is, de már befogadó volt a lelkem, csak ez még akkoriban nem tudatosult bennem. Az országszerte jól ismert előadó Dr. R.J. a Szeretet Himnuszáról  szóló 6 részes előadása kezdetét vette. Úgy éreztem, hogy a ki nem mondott  kérdéseimre is választ kaptam, kiszáradt lelkemet teljesen felüdítette, mint a rég várt eső,  amely hosszú szárazság után átáztatja a szomjas földet. A Bibliával  való ismerkedés, lelki  utazás akkor csupán elkezdődött és azóta is tart. Újabb és újabb csodás felismerések, bátorító, vigasztaló szavak segítenek megharcolni életem kisebb-nagyobb csatáit. Már nem kell félnem
semmitől, nem vagyok többé egyedül!!!  Annyit őszintén bevallhatok, hogy lassan már 2 évtizede, hogy  elkezdtem olvasni a  Szentírást és kezdetben sok nehézséget okozott nekem a megértése. Már-már felhagytam az Ige tanulmányozásával amikor egy váratlan gondolat jött  segítségemre: ne foglalkozzak túl sokat azzal amit (még) nem értek, hanem inkább azzal foglalkozzam amit már megértettem a Szentírásból. Ez a gondolat lett a  Bibliatanulmányozó vezérfonalam. Az azóta eltelt időszakban  közben sok minden megvilágosodott előttem, hol egy másik ember szavai által, hol  egy másik Ige  segített vagy egyszerűen csak  olyan élethelyzetbe kerültem, ami felnyitotta
szememet  és rácsodálkoztam arra amit eddig nem értettem.  Ahogyan a német  reformátor, Luther Márton (1483-1546) szavai is elmondják  nekünk:
“A Szentírást sem tanulással, sem értelemmel nem érthetjük meg. Előszőr is imával kell kezdened! Könyörögj az Úrhoz, kegyelme által engedje meg, hogy az Írásokat megértsd! Isten szavának nincs más tolmácsolója, mint maga a Szerző, ahogy mondja is: “Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.” Saját munkádtól vagy értelmedtől ne remélj semmit! Egyedül Istenben és Lelkének befolyásában bízzál! Hidd el ezt egy olyan embernek, aki mindezt tapasztalatból
mondja!”  

     Jézus Krisztus nevezetes Messiási programnyilatkozatának,  a Hegyibeszédnek zárópéldázata, mely a Máté. 7: 24-27 igeszakaszban található,  itt Jézus egy homokra,  illetve egy Kősziklára épített házról beszél.    “Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja
én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.” Ez kiváltképpen alkalmas hasonlat, annak szemléltetésére, hogy mi történik, ha életünk “házát” nem megfelelő alapra építjük. Ha nem áll stabilan az “épület”,  akkor az élet viharai  (egy súlyos betegség, munkanélküliség, elhúzódó konfliktusok a családban ill. a munkahelyen stb.) kártyavárként ledöntik.  Tudjuk pedig a Könyvek Könyvéből, hogy  Jézus is az Írásokra támaszkodott  (pl.: Mt. 4:4,  Mk. 7:6,  Lk. 10: 26),  az Ő életének
alapja is  az Isten beszéde volt,  akkor mennyivel inkább nekünk  is az Ő példáját követve kellene élni az életünket, mi sem érhetjük be kevesebbel.  Hermann Schneider (részecskefizikus) gondolatával szeretném ezt  a kis írást lezárni, amellyel teljes mértékben azonosulni is tudok és szeretettel ajánlom a kedves Olvasóknak!
„Számomra a Biblia örök igazság és a legfőbb tekintély. Arra igyekszem, hogy gondolkodásomat és cselekvésemet hozzá igazítsam, és neki alárendeljem.  Megrendít
a Biblia Igéjének szentsége és ereje. Érzem, hogy személyesen nekem szól, és átvilágít engem.”
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Függelék:

Gárdonyi Géza: Irás a Bibliába (teljes vers)
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/gardonyi-geza-iras-bibliaba.html
——————————————————————————————–
A mai kérdések-bibliai válaszok sorozat többi része itt olvasható:
1. rész: A boldogság útja…
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html