Elmúlt a nyár, tovaszállt
Az ősz is búcsúzik már
Lassan szitálni kezd a hó
S fehérlik már a táj
Ezüstösen csillog a Hold
Lobban a láng, bolyong az űrben
Vad szélvész kergeti
Majd nyomtalanul vész a semmibe
Didereg a fagy, szárnyal
Elvirított már a rózsa
Félig homályba bújva
Lehullott leveleit kőbe zárta
S álmait a kő körbefonta
A kihűlt könnycseppekre
A Hold vetíti árnyékát
És minden éjjel egy fényes csillag
Lesz majd az igaz hű barát
S a halahatatlan idő kebelén
A sötét éjben kivirágzik
A megdermedt világ
S egy túlvilági fényen át
A lélek Istennél
Majd nyugalmat talál
Blažekné Benik Mária
Minden jog fenntartva !