Ismerkedem a szédítő Budapesttel,

néhány családtagom itt él élvezettel.

Epekedem a János – hegyi tetőre,

legyen a képzeletnek megfelelője.

 

Változatokban feljuthatunk a csúcsra,

nem lehet elcsábítani gyalogútra.

Előttünk a népszerű drótkötélpálya,

ez lesz a mai utam vezetőszálja.

 

Összefont, rugalmas acél az anyaga,

a kaptatón számottevő oszlop tartja.

A sínpár kíméletesen emelkedik,

no para, kellő biztonság uralkodik.

 

Lábunk alá terül a város látványa,

mellette szaporodik a zöldek árja.

Hosszan ámulunk a káprázatos képen,

üdítően szippantunk a tiszta légben.

 

Határtalan ideig lehetne nézni,

ezt a varázslatos csodát át kell élni.

Már a tetőfokára ér a mámorunk,

mily gyönyörűséges a mi fővárosunk!

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…