Temető, gyász, sírok. Virágok és bánat.
Szívünk ettől jobban biztosan nem fájhat.
Így talán múlás fáj
égő gyertyaszálnak...

Elmúlik az élet... Ez örök keresztünk.
De sokan elmentek, akiket szerettünk!
Gyertyát gyújtunk értük,
rájuk emlékezünk.

Millió kis gyertya melengető fénye,
vidd fel a sóhajunk, fel a magas égbe,
hogy vigaszt kaphassunk
könnyekért cserébe.

Mert itt élnek bennünk
mind, akik nincsenek.
Részünkké teremtve,
most már mindörökre...

Áldás nyughelyükre!