Posted by
Posted in

Írom a levelem

Edit Szabó : Írom a levelem fiam neked . Írom a levelem messzire távolba, kérem szeretetem érezd a városba . messzire kerültél, alig-alig látlak, más tájba merültél, pedig sokszor várlak . várom, hogy felnézzek, arcod tekinthessem, ölelő két kézzel megölelhesselek . halljad a szavamat, szeret édesanyád, hangomat hallgatva szemed csüng ajakán . kölcsönös szeretet ami […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Avar

Rózsa Iván: Avar (Húsz haiku) Színes temető: Ősszel minden mulandó; Még az avar is… Sünt avar takar; Téged ápol, eltakar: Szülőföld, nyughely. Kutya avart túr, Szarvasgombát keresgél; Kincset rejt az ősz. Színes avarágy: Alvóhely sündisznónak; Téli üzemmód… Állandó vita: Magyar volt-e az avar? Tudós-kurzusok… Erdőben sétálsz, Kicsit zavar az avar; Kárpótol a táj… Színes avarágy; […]

Posted by
Posted in

MÁSOK VÉLEMÉNYE

MÁSOK VÉLEMÉNYE Mások véleményét kéretlenül is kapjuk, de, hogy hogyan hat ránk, azt befolyásolhatjuk.   Dönthetünk úgy, hagyjuk, hogy lehúzzon, és újra egy mély gödörbe taszítson.   Figyelm kívül is hagyhatjuk őket, mert lehet, hogy csak bántani akarnak minket.   De építő jellegű is lehet néhány, ami megmutatja mi a helyes irány.   Ha már […]

Posted by
Posted in

Szirmok

A bíborvörös rózsa bársonyos szirmán a derűt felém árasztja. Leveleit széttárja csalogatóan, lelkem mámorban áztatja.   Szirmokra írva küldöm az üzenetem, szellő szárnyán ér el hozzád. Tudd, már előre érezheted az árját, örülnék, ha befogadnád.   Rászínezve láthatod szívem szavait, hű érzésekből erednek. A magány letisztította a szándékom, érted módfelett epedek.   Te vagy a […]

Posted by
Posted in

Aranyló levelek

Szendén sompolygott, színezve a tó partját, ellopva az évnek erős napsugarát. Erőtlen fényben fakította a zöldet, zizegős avarral töri meg a csöndet.   Földig hajol a fűz mézszínű vesszeje, mintha színével az ősznek tisztelegne. Aranyló levelét ringatja a szellő, hódolóan mosolyog hozzá a felhő.   A tó hulláma is lendít olykor rajta, mikor a fejét […]

Posted by
Posted in

Egy csillagra ültem

Anyám emlékére Egy csillagra ültem, hogy megkeresselek, mert a boldogság madarát elhoztam teneked. Fenn, az angyalok közt repültök majd együtt, hogyha a szíved mélyéről minden bánat eltűnt. Lenn, a földi létben szenvedtél, jól tudom. Nem játszhattál szinte soha zengzetes húrokon. Gyermekkorod talán szép lehetett volna, ám a sors azt valamiért mégis megtépázta. Amire felnőttél, szépséged […]

Posted by
Posted in

Szeretném, ha szeretnétek

Hegyezte a füleit, várta a csodát, hátha valaki felbukkan. De nem bukkant. Senki. A zár nem kattant, a kilincs nem nyikkant. Nem igyekeztek megmentésére, és ez iszonytatóan fájt neki ott belül. Valahol. Még a páfrány is inkább kirohadt, minthogy vele legyen jóban, rosszban. Mindörökkön örökké, míg a halál el nem. A macska sem bírta tovább […]

Posted by
Posted in

Szerelmetes Mona!

Hol jársz, mond, szerelmetes Mona? Hol császkálsz, lelkem végső álma? (Örömöt szerezni, Tiédet élvezni…) Simogatni kezed, ó Mona! Kimennénk a sűrű erdőbe, Árnyékba feküdnénk a fűbe. (Őzek csak néznének, Ezek öreg-vének…) Szaladgálnánk sűrű erdőbe! Ó, figyelj, Te távoli Mona! Nem jó ez… nekem álmok harca! (Bőröd forróságát, Szemed csillogását…) Élveznénk együttlétet Mona… Vecsés, 2020. október […]

Posted by
Posted in

Szeretők egymás között (Párbeszéd két hangra)

Szeretők egymás között   -A remény pici lángját Leöntötted vízzel. -Kihunyt parazsunk Mert széttapostad.   -Hamuban táncol a szél, Nappalunk neveted. -Éjjel csiholunk újat, Az út szabad különben.   -Ne lásson minket a holnap, Külön világ a család. -Neked nem kell az enyém, Nekem meg idegen a tiéd.   -E pár éjszaka is, Több mint […]