Posted by
Posted in

Naplemente

Mélán állt, elgondolkozva, az emberek indulatán, kik nem restek fajtársaikat kacér fintorgással gúnyolni, becsmérelni, hitvány, rút, s galád pongyolába öltöztetni, miközben titkon a dicsőt riposztják, s méltatlan undorral forgatják késükkel a cangot, fogaikkal csikorgatva szaggatják szét a koncot, s éles karmaikat mélyre vájva cafatokká tépik szét a belsőségeket, hogy a vérző szívet szörcsögve harapják át. […]

Posted by
Posted in

S megszólalt a zene…

Beléptünk akkor a hangversenyterembe, Hangolt a zenekar, majd hatalmas csend lett. Várakozás-teljes, feszültséggel teljes. S megszólalt a zene. Felcsendült a nyitány. Ha melléd ülhetnék! Kezedet foghatnám!   Megszólalt a zene, felcsendült a nyitány… És máris hangoknak tengere vett körül. Minden percünk eztán zenével lett teljes. A zenét hallgatva, vele együtt éltünk. Ha melléd ülhetnék! Kezedet […]

Posted by
Posted in

A koszorú 3,5 mm-es ága

A koszorú 3,5 mm keskeny ága (Egy koronaér újra nyitása)   Fáj a szív, Mit hoz a Holnap?   Leülök, Lopva a percet.   Nyugalmat Tettető szerep.   Másokról Olvasom bajom.   Robogok. Nem irányítok.   Csak várok Futnak a percek   Órákká Felhíznak lassan.   És íme: Látom verdesőm.   Négy üreg Ver vád […]

Posted by
Posted in

Veszprém, a nyelvészek városa[1]  A veszprémi várkúton olvasható felirat szerint: “Ez az a város, ahol hajdan a  magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak”. És ez a mottó a nyelvészek világára is igaz: számba venni is nehéz, hogy az elmúlt századok során hány nyelvész élt itt vagy kötődött a városhoz. Elsőként minden bizonnyal Verancsics Faustust (1540–1617) […]

Posted by

Nagyapa Trianonja 

Ahol a Fehér-Tisza a Feketét táplálja Nagyapa Trianonja  Nagyapa – Dohanics János (1893–1979) – a Kárpátok öleléséből jött, a régi magyar haza legszéléről. Szülőfaluja, Ötvösfalva (Zalatarevo) a máramarosi bércek, a Hoverla (2050 m) és a Pop Iván (1940 m) árnyékában húzódott meg. nem messze a Tisza forrásvidékétől. E világra a ruszin szavak eszméltették; a magyar […]

Posted by
Posted in

Trianon-értelmezések

A gyászlobogótól a nemzeti összetartozásig A Trianon-metafora színeváltozásai Az elmúlt száz eszteendő irodalmát áttekintve a Trianon-metafora értelmezési horizontján számos olvasattal és metamorfózissal találkozhatunk – a magyar történelemben bizonyára a legtöbbel. A sokszor hangoztatott szentencia: Magyar az, akinek Trianon fáj, önmagában igaz, de az okok és a miértek, a szándékok és a következmények nagyító alá helyezése […]

Posted by
Posted in

Hazánk; ’56 őszének sodrásában

Belesodródott a hazánk az őszbe, Tavasszal meg holtakat… szél lengette… Lánctalp kínos nyikorgása zavarta a csendet… Csattanás? Nem kósza… tankágyú lövés lehetett. Belesodródott a hazánk az őszbe, Majd jött tavasz is, a bitók ideje… Belesodródott a hazánk az őszbe, Tavasszal meg holtakat… szél lengette… Vecsés, 2018. december 4. – Kustra Ferenc – írva: triolett versformában. […]