A koszorú 3,5 mm keskeny ága (Egy koronaér újra nyitása)
Fáj a szív,
Mit hoz a Holnap?
Leülök,
Lopva a percet.
Nyugalmat
Tettető szerep.
Másokról
Olvasom bajom.
Robogok.
Nem irányítok.
Csak várok
Futnak a percek
Órákká
Felhíznak lassan.
És íme:
Látom verdesőm.
Négy üreg
Ver vád ütemet.
Visznek az
Ismeretlenbe.
Mint sírbolt
Hideg, ám tiszta.
Álomszép
Nők, ólomruha.
Egy férfi,
Két nő a csapat.
Orvosom
Mondja hogy mi lesz.
Közvetít
Ragyogó utat.
Utcákat
Fest, fényszórókkal.
Bemutat
Érhálót, kanyart.
Olyat lát
Mi láthatatlan.
Zsákutca?
Átfutok rajta.
Megnyitja…
Sóhajt az izom,
Kortyolja
Véremet újra.
„Azt mondja”,
Vihetett volna
Vaksötét
Útra, a Túlra.
Imákon
Kapom magamat.
Csodálom
Érpályám, látom…
Taxiban
Ültem, életem
Útjára
Most, visszavittek.
Belülről
Láttam a szívem.
Koronás-
Fő vezetett ma.
Tévelygő
Szívem ért haza.
DRAP-nek köszönettel
S. F.
2020.09. 15/16