A nemrégiben útjára bocsátott Mai kérdések-Bibliai válaszok sorozat, azokra a kérdésekre keresi a Szentírás által nyújtott hiteles, megnyugtató válaszokat, amelyek már egy ideje különösképpen foglalkoztatnak. Ezek a kérdések érintik életünk számos területét, tisztázásuk életbevágóan fontos a testi-lelki egészségünk szempontjából is. Ebben a részben a félelem és szorongás nélküli élet lehetséges útját szeretnénk megkeresni. E rövid tanulmány címe: Aggódásmentes élet, lehetséges?  Ez a kérdés nem közömbös senki számára. E.G. White (1827-1915), amerikai, keresztény írónő rövid vallomása szerint, mely a Krisztus példázatai c. könyvéből származik:
“Az élet sokkal ünnepélyesebb annál, mintsem, hogy aggódva a mulandó, földi dolgok taposómalmában, az örök érvényű áldásokhoz képest atomnyi dolgokkal bajlódva töltsük el.”

Mielőtt azonban a téma részletes kifejtésébe és a megoldás keresésébe belekezdenénk érdemes tisztázni pontosan mit is takar ez a szinte mindenki által jól ismert fogalom. Mit jelent aggódni, aggodalmaskodni? Talán a legegyszerűbben így ragadható meg a kifejezés lényege: amikor valamivel vagy valakivel intenzíven foglalkozunk. Az esetek nagy többségében negatív jelenség, mely félelmekkel és gondokkal átszőtt,  nyugtalanság és szorongató lelkiállapot formájában jelenik meg. Az aggodalmaskodás egy felfokozott érzelmi és értelmi megnyilatkozás, amelyben teljesen átadjuk magunkat az életkörülményeink befolyásának. Amikor szüntelenül azzal foglalkozunk, ami miatt aggodalmaskodunk, akkor annak foglyává válunk. Csapdahelyzetbe kerülünk, melyből szinte lehetetlennek tartjuk a szabadulást. Ilyenkor rossz érzések keríthetnek hatalmukba bennünket, fejünkben figyelemelterelő és nyugtalanító gondolatok kavarog(hat)nak. A túlzott aggodalmaskodás, mint egy gonosz manó rátelepedik egész lényünkre. Ebben a szeretetet nélkülöző és önzéssel nagy mértékben megfertőzött világban teljesen természetes, hogy vannak gondjaink, és ezekkel kapcsolatban aggódunk is. A gond ott kezdődik, ha teljesen átadjuk magunkat az életminőségünket nagymértékben megrontó hatalmának. Így fogalmazza ezt meg nagyon találóan Luther Márton (1483-1546):
“Azt nem akadályozhatjuk meg, hogy a bánat (a gondok) madarai el ne röpüljenek a fejünk felett, de azt igen, hogy a hajunkba fészket rakjanak.” 

        Jézus Krisztus a nevezetes Hegyibeszédében rendkívül találóan így foglalja össze az aggodalmaskodás mibenlétét és terápiáját is megadja:
“Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet (ruházat) felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap (jövő) felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” (Mt. 6: 25-34)
A Szentírásban olvashatjuk, hogy Pál apostol az első római fogságából, egy börtönből reménytelennek tűnő helyzete ellenére milyen bizakodó hangvételű levelet írt a Filippibeli gyülekezetnek:
“Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” (Fil. 4: 6)  Mi remélhetőleg nem vagyunk ennyire rossz helyzetben, hogy ártatlanul sínylődünk egy börtönben, mégis mennyi mindenért tudunk aggódni, legtöbbször feleslegesen!? A jó Isten ismer bennünket és tudja kisebb-nagyobb gondjainkat. Az Igéjében ezekre válaszokat is találunk, ha őszinte szívvel keressük őket. Most a teljesség igénye nélkül nézzünk meg pár dolgot, ami miatt igen csak sűrűn szoktunk aggódni és a Szentírás ezekre adott igei válaszait.

Leggyakrabban családunk tagjaiért szoktunk aggodalmaskodni: Isten válasza így szól: “Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!” (Ésa 45: 11)
Egészségünk állapotáért is valószínűleg többször aggódunk a szükségesnél. Két igét olvassunk el bátorításul: “A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat.” (Péld. 17: 22),
“Szeretett  barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek.”  (3. Jn. 2.)
Ezekben az igékben érdemes felfigyelnünk arra, hogy már sok-sok évvel ezelőtt a Biblia a test és a lélek teljesen nyilvánvaló kapcsolatáról és összefüggéseiről is szól. Pozitív példaként álljon előttünk Pál apostol esete, aki háromszor imádkozott  a betegségéből való gyógyulásáért, de az Úr mégsem gyógyította meg. Ennek ellenére Pál nem adta át magát a nyomasztó érzéseknek, hanem folytatta tovább az evangélium terjesztését, oly módon, hogy az Úrra bízta magát. A maga erőtlenségét kipótolta Isten erősségével.

Az anyagi javainkért érzett félelmeink is képezhetik aggályoskodásunk tárgyát. Jézus válasza így hangzik: “Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővelkedésben van az embernek az ő élete.” (Lk. 12: 15)Pál apostol is szól erről a Timóteushoz írt első levelében (6: 6-10): “De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal.”
Márk evangélista könyvében (Mk. 12: 44) jó példaként megőrizte egy szegény özvegyasszony történetét, aki az utolsó 2 fillérjét, minden vagyonát beletette a templomi perselybe, fontosnak érezte, hogy ő is hozzájáruljon az Úr művének építéséhez. Abban az időben még nem létezett szociális háló, özvegyi nyugdíj, ott maradt minden biztonsági tartalék nélkül és még sem aggódott a megélhetése miatt, rábízta életét és megtartatását a jó Istenre.

Létezik egy statisztika, mely rendkívül beszédes módon tárja elénk aggódásaink számottevő részének felesleges voltát.
– 40 %-ban olyan dolgokért, amik SOHA nem fognak bekövetkezni
– 30%-ban olyan megtörtént dolgok miatt, amiken már  SOHA nem tudunk változtatni
– 12%-ban az egészségi állapotunk miatt aggódunk teljesen feleslegesen
– 10%-ban a legkülönbözőbb jelentéktelen, csip-csup apróságok miatt
– 8 %-ban a valódi, jogos aggodalmak miatt.

Szoktam azon gondolkodni, hogy vajon az életidőm mennyi részét töltöm el hiábavalóan önmagamat és sokszor talán környezetemet is feleslegesen megterhelve az aggályoskodó lelkületemmel, de erre az eredményre nem számítottam. Azóta már többször is előfordult, hogy figyelmeztettem magam: Tudod, csak  8 %, hagyd abba az aggodalmaskodást!

Nemrégiben újra olvastam Füle Lajos (1925-2015), református költő, Nyugtató  című négysoros versét. Ebben a rövid versben a költő egy egyszerű, de hatásos megoldást kínál arra hogyan lépjünk túl az aggályoskodó lelkületünkön.

Én minden reggel nyugtatót szedek:
Bibliai „tabletta-verseket”.
S ha bevettem, már nyugodt is vagyok.
Hát semmi felől ne aggódjatok!
(Füle Lajos: Nyugtató)

Gyűjtsünk ki mi is a Bibliából olyan igeverseket amik számunkra is megnyugvást biztosítanak, majd megtanulva az adott helyzetben felidézve nyugtatóul szolgálhatnak. A teljesség igénye nélkül a számomra legkedvesebb “verstabletták” közül párat felsorolnék, lehet bátran folytatni a sort:
– “Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”  Fil. 4: 13
– “Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.”  1. Péter. 5:7
– “Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.”    Zsolt. 55: 23
– “Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vigasztalásaid megvidámították az én lelkemet.” Zsolt.94: 19 
– “Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő      végzése szerint hivatalosak.”  Rm. 8:28
– “Boldog ember az, aki a kísértésben (próbákban) kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.”  Jak. 1: 12
–   “Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig:”      Fil. 1: 6
–  “Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek (embernek), vajon van-é valami lehetetlen nékem? Jer. 32: 27
– “Ne félj…” bátorítás 365-ször szerepel a Bibliában, Isten gondoskodott róla, hogy minden napunkra jusson belőle egy-egy!

        Mark Twain (1835-1910) amerikai író találó megállapítása találkozik sokunk tapasztalatával:
“Sok mindenen aggódtam életemben, a nagy részük meg sem történt”  Egy tibeti mondás szerint“Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, akkor az aggódás sem segít.” Érdemes elgondolkodni és jó lenne megfogadni, megszívlelni ezeket a gondolatokat. Van még egy hatalmas csapdahelyzet az életünkben, amit, ha el tudnánk kerülni az életük lényegesen élhetőbb lenne, kevesebb dolog miatt aggodalmaskodnánk. Mérei Ferenc (1909-1986)pszichológus, pedagógus,
hálózatkutató szavai ezt nagyon találóan így tárják elénk: “Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz.  Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.”

        Láthattuk a szegény özvegyasszony, Pál apostol és a legnagyobb példaképünk Jézus Krisztus életén keresztül is, hogy az aggódásmentes élet nagyon is lehetséges és kulcsa nem más, mint az élet minden területén az Istenbe vetett feltétlen bizalom. Őszinte szívvel kívánom, hogy a legnehezebb, leginkább próbára tévő helyzetekben is Jézushoz hasonló bizalommal forduljunk Mennyei Atyánkhoz és tegyünk le mindent az Ő kezébe. Jézus a keresztfára szegezve, értünk, helyettünk a mi bűneink miatt szenvedve, ezeket a szavakat szólta: “… Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondva, meghalt.” (Lk. 23: 46) Jézus hittel megnyugodott Istenben, és ezt a nyugodt, a túlzott aggodalmaskodásoktól mentes életet, lelkületet  számunkra is elérhetővé tette  szeretetből fakadó, önként vállalt áldozata által.
        Útravalóul Max Lucado-tól, a foltmanók történetéről szóló nagy sikerű Értékes vagy c. könyv szerzőjétől származó idézetet szeretném minden kedves Olvasónak továbbadni:“Gondolkozz kevesebbet az előtted álló problémáról és többet a már megélt győzelmekről, amiket Isten adott.”

A sorozat többi része ezen a linken olvasható el:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Mai%20k%C3%A9rd%C3%A9sek%20%28sorozat%29