Kettős szorításban

Lótolvajok, hamis kártyások
Mind ahányan vagytok
Szemembe hazudtok
Tövis korona fejemen
Véres foltok a kezemen
Érzelem nélküli szerelem
Rongyokba burkolt kegyelem
Pizzával terített asztalok
Káoszt teremtő maszlagok
Régi kommunista lózungok
Habzó libernyák szólamok
Rossz szellemük lesoványította
Királyságuk, s megnyomorította
Kultúránk jövőt építő perceit
A békés megújulás reményeit
Kinnt is felfordult a világ
A covírus szedi áldozatát
Bezárult a világ köröttünk
Kettős szorításba kerültünk
Csak az Isten maradt mellettünk
Így készülünk az advent napjaira
Az ellenzék szájából zeng a hahota
A porondon üvegtigriseket látunk
Bohócruhába öltözötteket várunk
Ez lesz adventi ajándékunk
A köd fullasztja torkunkat, tüdőnket
A fák színes leveleit felkapja a szél
Az ámokfutó most vajon mit remél
Telefonon csak csókot küldhetek
Vírusfertőzést, elrejtőzve elkerülhetek
Már csak imáimban reménykedhetek

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…