Sárváry Mariann: A sorsosztó kaméleon

 

A Galápagos szigeteken éltek ezek a kaméleonok. Kerülték a helyi leguánokat, így jó életkörülményeik miatt sokáig élvezték a napfényt és a földi paradicsomot, mielőtt a másvilágra szenderültek. Különleges képességük sok generáción keresztül alakult ki, 200 fajtársuk között egyedül nekik. Köztudott, hogy a hímek és a nőstények üzennek egymásnak a különböző színekkel.

Ezek a kaméleonok megérezték a halált. Megmagyarázhatatlan módon vonzódtak azokhoz az élőlényekhez, akik a halál előtt álltak. Színváltó képességüket arra használták, hogy megjósolják a haldoklónak, milyen halálra számíthat. Ha földszínű lett, akkor gyors és fájdalommentes elmúlásban reménykedhetett a delikvens. Ha azonban fekete színre váltott, hosszú, keserves és fájdalmas halála lett az élőlénynek.

A Galápagos szigeteken élő tudósok előtt nem maradt észrevétlenül ez a képességük. Elkezdték befogni őket. Jó pénzért Európába szállították nagy részüket, hiszen az emberek szeretik tudni előre a sorsukat. Mindenki ilyen kaméleont akart tartani a lakásában, hogy lássa a jövőjét.

Nekem is sikerült egy vagyonért szereznem egyet. Jól érezte magát a terráriumban, figyeltem rá, hogy örök tavasz, azaz 25 fok legyen körülötte.

Éveken keresztül éltünk egymás mellett, a zöld szebbnél szebb árnyalataiban pompázott. Egyszer anyám ellátogatott hozzám, hosszú, szenvedéssel teli élete megtörte már, de mégis derekasan feljött a negyedik emeletre. Ültünk, beszélgettünk, mesélt a múltjáról, a fiatalságáról. Végtelen nyugalom és bölcsesség áradt belőle. Hirtelen észrevettem, hogy szeretett kaméleonom izgatottan mászkál a fán. Harsány zöld színe barnára váltott. Anyám a mesélést abbahagyva, megpihent egy kicsit. Rosszat sejtve ébresztgetni kezdtem. Többé már nem ébredt fel, megállt a szíve. Átszenderült a másvilágra. Jósága, áldozattal teli élete miatt kegyes halált kapott.

Nevelőapám egyedül maradt. Mindnyájan nehezen dolgoztuk fel anyám halálát, de neki volt a legnehezebb, mivel a rázuhanó magányt reggeltől estig el kellett viselnie. Eleinte sikerült elfoglalnia magát, még a kertbe is kimerészkedett egészségügyi sétákra. Aztán jöttek a fájdalmak, amiket nem csillapított semmilyen pirula.

Egyik látogatásunkkor bevittük hozzá a terráriumot. Sose szerette az állatokat a lakásban, gyerekkorunk beszélő, kék hullámos papagáját is csak akkor engedhettük ki a szobánkból a fürdőszoba tükréhez, ha ő nem volt otthon.

Most sem örült a találkozásnak, de elviselte üvegen keresztül. Ahogy beléptünk a szobába, a kaméleon zöld színe gyorsan feketére váltott.

Nem sokkal később a vizsgálat eredménye csontrák lett. Hosszú és tartalmas élete három hónapnyi szenvedéssel zárult.                                                             (2018)

 

Tags:

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető…