Posted by
Posted in

A kis gyümölcs testvér

A kis gyümölcs testvér     Megbújik a levelek között földi az Eperke, kedvesen hív téged játszani a kiskertbe.   Az illatos barátod, Málnácska feléd integet, a kettőtök jövője varázsol majd hírnevet.   Parányi tüzes kis gömböcskék a Ribiszkék, nevetgélve várják, hogy őket is szeressék.   A piros Meggyecskék úgy lógnak a fán, mint piciny […]

Posted by
Posted in

Aludj el szépen kis Balázs

Aludj el szépen kis Balázs. / József Attila emlékére / Forog a világ, ma is gyakran álmodunk S bele rejtjük megvalósulatlan vágyaink Bár nem sokat változtak kívánságaink S nagyon nem is növekedtek kilátásaink Krisztus kereső volt, kereste az igazságot „ Bár kezén csalán – mart hólyag ült „ Csak a szegény ember a munkás sorsa […]

Posted by
Posted in

Hátha

Az én legjobb barátom a Hátha, Messzi földről érkezett, mégis jól megvagyok vele, Ha itt van velem, őt senki sem látja, Csak én látom őt mindig, az utcán én futok bele.   Az én legjobb barátom a Hátha, De ha meglát engem, sohasem köszön, Csak mesélni kezd, persze mi mást is csinálna, Arról, hogy hátha […]

Posted by
Posted in

Fényem, árnyékot vet…

Amióta élek, fényem árnyékot vet a földre, Emberek észreveszik, látom: borzadnak hőkölve… Félek én, mint édesanyját vesztett kis kölyök… Már egyedül vagyok, minek, kinek hőbörgők? Ráemelem másokra arcomat… őszinte tekintetű. Emberek! Nagyon rosszul látjátok! Nem én vagyok a tetű… Bennem csak támad, régi gondolat… Persze milyen emlékű? Úgy születtem, hogy lettem fénye csak követte gyermek, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ez kérdés?

Rózsa Iván: Ez kérdés? Fény-lánc-tenger… Égi lány-tender… Mondd, te mit választanál? Inkább élet, mint halál! Budakalász, 2020. június 19.

Posted by
Posted in

Az én apám !

Edit Szabó : Az én apám ! . Apám sokáig titok volt, elment, csizmája kopogott, bőrből volt annak mindene, fénylőn csillogott viselve. . Kamasz lányként súgta meg titkát, el ne mond senkinek ,jól vigyázz, fegyveres őr volt egy nagy gyárban, műszakot cserélve vigyáztak. . Emberek gyártották a fegyvert, kapun kívülről se nézhettem, rendszerváltás vetett véget, […]

Posted by
Posted in

Régen, szeretett Apám!

Bíz’ már csak a gyermekkori emlékek mik megvannak, Amik szépnek, jónak és tartalmasnak is látszanak! Felnőtt életemre elvesztettem lélekszárnyakat. (Septolet) Odavoltam érted, Szerettél, nem mérted. Jó legyek, kérted. Felséged, Emléked Gyermekként kivételem, Felnőttként mocsárvidékem… (Sedoka) Elváltatok értettem, Életem, közösen törtétek. Én, mint ellenség? Bizony ez érthetetlen, Mind ketten szembe fordultatok… Gyűlölted lettem. Ez bíz’ új […]

Posted by
Posted in

HAJÓTÖRÖTT LETTEM EGY SZIGETEN

Én mindég csak a szépet kerestem S mégis hajótörött lettem egy szigeten Azt hittem nem szeretnek Pedig csak Te nem szerettél Azt hittem elfeledtek Pedig csak Te feledtél A tünödö képzelet rácsos ablakán A rácsok közt felsir a magány Befogad maj kitaszit ez a világ Homokszemek közt pereg az életem Mint sivatagi vándor, forrást keresve […]

Posted by
Posted in

Haiku – Hazugság, illúzió, áradat témakörben.

Edit Szabó : Haiku – Hazugság, illúzió, áradat témakörben.. egy-két lódítás, érdekérvényesítés hozza a többit . messziről hallod elmédben a szép zenét, lelked muzsikál . folyó és patak óriássá duzzadhat, örök hatalmak Bőcs,2020.06.19.

Posted by
Posted in

Kiállás

Kiállás Már jócskán túllendült élete delén. Mindig, mindennel elégedetlenkedett, zsörtölődött s az az igazság, inkább már komótosnak, mint fürgének lehetett nevezni. De azért maradéktalanul ellátta a feladatát, elvégzett határidőre minden munkát. A vezetőség nem szerette, s a kollégák sem rajongtak érte. Hiszen ki szereti az izgága, öregedő, mindenbe belebeszélő, mindenhol hibát kereső – és gyakran […]