Jaj, te világ! Már a bánat rád szabadult, szerteárad… Mert a vegyszer árja terjed, vidék, város ettől szenved, mint a köd, ül rá a tájra, szétterül a nagyvilágra, pusztul tőle ember, állat, szétmarja a kertet, házat, vizet mérgez, felhőt apaszt, menedéket nem találhatsz. Kifolyasztja minden könnyed… Jaj, te világ, mi lesz veled?! Nem csitul úgy […]
(10 szavas) Miben bízhatsz, kinek, mennyire hihetsz? Fájdalom benne… az mit kivetsz? * Fájdalom mardossa lelkem, Elvesztettem az érzelmem, Elhagytam valahol sután, Fennakadt egy magas tuján. ** (10 szavas duó) Könnyeket hullajtok, vigasztalanul csak sírok, Közben; majd, minden rendbe-jön, sírok. Lelkemben immár, torlódnak a kínok, Így csalódásból… nincs, mit elpusztítok… * Könnyeket hullatok utána, Rongyos […]
Égig érő szerelem. Emlékek között kutatva Képek kerültek kezembe Kezem visszanyúlt egy Ismerős szeretett archoz Egy fiatal leány mosolyáért Kezem remegni kezdett,mert Boldog emlékeket idézett Minden a szerelemről szólt: Bohóságról,boldogságról dalolt Ujjá születtem testben, lélekben Mert éltem jobbik felét megleltem Selymes bőre, karcsú megjelenése Mosollyal borított egyénisége Csókra vágyó ajkának kecses íve S megélni, mit […]
Rózsa Iván: Hajó (Haiku-változatok) Koporsó mélyben, Rögök kopognak rajta: Elment a hajó… Jéghegyen törve, Süllyedőben a hajó, De a zene szól… Ha jónak tűntél Földi életed során: Menny a jutalmad! Tényleg, valóban: Ringatózunk hajóban, Szikrázik a Nap… Jó szelet kaptunk, Dagadnak a vitorlák, Száguld a hajónk… Bőrönd a kézben, Bezáródott az ajtó; Elment a hajó… […]
Függnek, mint a fák levele. Majmok szállták meg a világot Majmok a természetben, Sokan közülük vígan nevettetnek S emberformájúak a politikában, kik Függnek mint a zöldelő fák levele Az emberformájúak köldökzsinórral Kapcsolódnak egy vén majomkirályhoz A szolgalelkűek sűrűn járnak a vályúhoz Hamis bálványimádásuk mellett a hamis Félretályékoztatás, a rágalom, a gyűlölet Mely fegyverük az ellenszolgáltatásért […]
A pennám nélkül Félember vagyok végleg. De nem akarom! * Tovább akarom Használni, metszett lúdtollt. Én ezt akarom! * Tollam jót akar… Mit megmond! Írásba ad! Fő az igazság. * Amit gondolok, Híven, hűen rögzíti. Jó barátként szánt. * Szinte már magam Vagyok a metszett pennám. Pacákat nem ejt. * Pennám szántásként Mutatja bő sorokat. […]
Edit Szabó : Érik a vetés . Búzatábla magasan hordja fejét, az út mentén egy-két virág még elfér, lassan sárgul búzakalász ég felé, ragyogó napfényben látni szeretném ! . Késő ősszel szorgos gazda vetette, időjárás minden napját szerette, magasra nőtt, szépen egyenesedve, büszkén hordja kalászát megeredve. . Aranyló nap add fényes mosolyodat, kalászában érleld meg […]
Edit Szabó : Romantikus szerelem . Tavasznak szerelem virága piroslott, sárgállott a réten, zöld fű közül kikandikálva sokáig tündökölve nézett. . Az illat csábító vonzása szerelmespárt is megigézett, pedig már szénakazal várja a megpihenő vendégséget. . Férfi és nő találkozása, színes takaró terítéken és feküdnek egymásnak karjában, “itt már a szavak mit sem érnek “. […]
Fölvettem, nézegettem, tükörrel szemeztem. Fülemet hegyeztem, mit mondtak, jegyeztem. Kicsit szűk, kicsit vörös, kissé vagány, kissé dögös. Az összhatás többszörös, a rojt rajta talán fölös. Letettem, mást láttam, bevittem, próbáltam. Na ez az, eltaláltam! Hozzá jó képet vágtam. Fizettem, hazasiettem, dobozából kiszedtem. Néztem rá ijedten, nem az amit kiszemeltem. Estélyi ruha lett volna a drága, […]
