„…Akit a túlvilág gyönyöre elkap, az képes lehunyt szemmel ülni, mialatt körülötte családja koplal, koldus nyöszörög… Óvakodjék a mennyországtól.” – Hamvas Béla [1] Kiskoromban visszatérő álmom volt, hogy úszómozdulatokkal repülök odafent a Tisztviselőtelep fenyőfáinak csúcsa közt. Egy-egy karmozdulattal métereket haladtam. Tér és idő nem volt. Emlékezés egy régebbi képességemre? Lebegés az anyaméhben? Vagy […]
Valódi életünkhöz való viszonyunk a szerelemben nyilatkozik meg. (Hamvas Béla) Visszafogott fiatalember volt. Naphosszat a számítógép mellett ült munkahelyén, kollegái hasonlóan csöndes férfiak voltak. Csak a portás néni törte meg a csöndes csapat egyhangúságát, nagymamakorú létére mindenkivel váltott egy-két szót, aki ki- vagy bejárt a számítógépes terembe. Tőle hallott néha családról, gyerekről, párkapcsolatról, […]
Edit Szabó : Rózsaszínben . Rózsaszínben látom a világot, tulipánfa – épp alatta állok, megbűvölten nézem a szépséget, szirmainak ragyog ékessége. . Véletlen-e, hogy hozzá öltöztem, pedig ruhámat nem örököltem, akartam hozzá hasonlítani, rózsaszínben én is virítani. . Felettünk a kék ég átviláglik, Nap mosolygása is fényre csábít, zöld levelek helyén is virágok elkábítják az […]
Teljesség Gyökérfonatok, ágkoronán igazgyöngy: kezdet és a vég
Tavaszi apevák A tavasz melege a kikelet lágy lehelete. A tarka réteken színes fények táncot lejtenek. A patak gyönyörű vízesése végtelen fátyol.
Hirtelen felbolydult az egész a világ. Vigyázz te földi lény, más lesz most az élet! Hosszú ideig karanténban lesz léted, ha nem teszed, a kór teljesen összerág! A közvetlen kapcsolat mára megszakadt, telefon, internet lépett a helyébe. Kevesen nézhetnek most egymás szemébe, a közvetítők itt-ott jeleket hagynak. Fehér pihe utal angyalok létére, mely […]
Isteni apevák Az élet küzdelem mindig velem az én Istenem. Az Isten teremtett minden embert de már megbánta. Az Isten házában ha letérdelsz ne legyél álszent.
Az anyai szívdobbanás Az Istentől eredő, végtelenbe tartó anyai szívdobbanás örökké hallható. Az élet ritmusát a mindenségben dúdolja milliónyi láthatatlan hangszóró. Cserepka István
Édesanyámnak Édesanyám, ha még itt lennél ezen a világon, két szép szemed tükröződne a harmatos virágon. Hajnalban virágokat szednék a színes réten, anyák napján verset mondanék neked, mint régen. Drága egyetlen anyám te már nem vagy velem, a hálaadás virágcsokrát én a sírodra teszem. Óvtál minden bajban vigyáztál a kiskölyökre, kérlek, […]
Egyetlen édesanyám Megszültél, neveltél e világba, drága édesanyám láttad nem hiába. Sokszor virrasztottál ágyam felett, gyógyító voltál orvosok helyett. Simogatott bársonyos, szép kezed, a gyermekkor gyönyörű volt veled. Védelmeztél, óvtál minden bajban, cseperedtem én a tejben-vajban. Tanítottál a szép Magyar beszédre, fáradoztál velem, tudtad megérte. Tisztelet, remény és a […]
