Az örökké valóság pillanata Életem legszebb pillanata volt, megláttam őt, az újpesti vasútállomáson lebegő Istennőt. Ott álltam a peronon kábultan, némán, mereven, a látványtól mely fényesen csillogott a síneken. Néztem mikor elindult felém két szép kecses térde, Szerelemmadarak siklottak a fénylő kék égre. Találkozásunk varázslatos, gyönyörű mozzanata, mikor megállt mellettünk az […]
Forró pesti est A tér kispadján türelmesen várok, csend uralkodik, nyugodt már a város. Nem vagyok egyedül a Pesti fényben, boldog párok sétálnak a Kálvin téren. Villamos hangja megtörten csikorog, minden kereke fáradtan nyikorog. Varázslatos robaj irányít mindent, nézem, hallgatom e varázslatos filmet. Nyílnak az ajtók, nagy a sürgés-forgás, végtelen utazást szolgálja e zsongás. […]
Rózsa Iván: Tavasz Kisütött a Nap: Felszáradt a hó, az út. Mind erre vártunk. 2011. február 11. Rózsa Iván: Közel Előtted az út: Segít járni az Isten. Közel már a Nap. 2011. február 11. Rózsa Iván: Végtelen tér Csillag-út, Tejút. Csillagrendszerek, Nap-út. Feneketlen kút. 2011. február 11. Rózsa Iván: Feltámadás Felvirradt a Nap: Az Út […]
Edit Szabó : Hangom hallod Nem köszönöm meg a helyzetem, mert több minden változott nekem, hiányoznak a barátnőim, messziről köszöntenek ők is. Természet közelben élhetek, kertem és telkem van érettem, virágok nyitják bimbóikat, fák ágain új szirmok nyílnak. Feketerigó, fecske repdes, vidám hangjukkal csivitelnek, köszöntik velem az új tavaszt, bár az idő néha még ravasz. […]
A tavasz jegyében… (HIAQ) Cajjal kirándultunk, Be is jártuk, erdőt-mezőt, Mindenütt új élet. * Mindenhol madarak, Csicsergésük, oly’ szép zene. Fecskefészkek készek. * Láttunk őz családot, Kis őzek, még esetlenek. Kivert kutyacsapat… (Sedoka) Kirándulni jó! Élvezni langymeleg fényt. Szél ellen versenyt nyerni. Illattal telve, Utat mezőn átszelni. Kirándulni… Ó, be jó! *** (Septolet) Kiszabadulni Természetbe, […]
Én egy egyszerű ember vagyok, egy egyszerű tollforgató. De mit sem ér az alkotás, hisz nincs nékem iskolám! Csendes szolid poétaként élek, de van ki rá telepszik erre. Én a magam módján keltem életre, ezzel nem sokra viszem végette. Addig kellettem, míg segítettem azóta mindenhonnét kitúr engem. Hisz ő egy agyon iskolázót ember, és én […]
A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt Gonosz lett az egész világ Vajon milyen volt az ezer éves múltunk Hozott-e jellemváltozást időszámításunk Vagy talán az első emberig kell visszanyúlnunk? Eddig a múltat, saját múltunkat sohasem Akarták a hazáját szerető magyarok Lelkükből végképp eltörölni A liberális szájharsonák, a globalizáció hívei Feladva önérzetük, mi a nemzethalál […]
Öregen, visszanéztem… mindenkinek tudtam segíteni, De magam, világ-hívságban nem tudtam jól kalauzolni… Az orvos is, ha beteg ezért megy más orvoshoz, Meg az ügyvéd is, baj esetén megy más jogászhoz… Megkenetlen kenyerem lett nekem a szomorkás bánat, Lelkemben érzem is az örökös melankóliámat. Életem… kidöntögeti lélekerdőmben a fákat… Életem, dühödt méreg és nyomorúság, Mit élnem […]
Elfújta a szél a leveleket, Itt járt, hogy megtépje a fákat, Elvitt mindent, ami megtetszett neki, Útra kélt vele öröm és bánat. Útnak indult a tenger felé, A tengert szerette, a tengerrel játszott, Vidáman feküdt a hullámok közé, Majd odébb állt, mint aki sohasem járt ott. Elfújta a szél a leveleket, Itt járt, […]
Tavasz édes lehelete átsurran a téren, szerelem fürdőzik a naplementében. Kézfogót tartanak a szomszéd házban, halk zene szól mámoros varázsban. Lebben a függöny kíváncsian néz körül, asszony a nyári konyhában vajat köpül. Kutya ugatja a macskák szerenádját, gólya igazgatja fészkének minden ágát. A szelíd tó saját tükrében illegeti magát, csinosítja, pirosítja az ő sápadt orcáját. […]
