Edit Szabó : A vadonban Óriás törzsű fák, sok-sok ember nem éri át, derekukon évszázadok, röghöz kötött vadon megélhették életüket, veszélytelenül létüket, felérnek az égig, ágaikat sűrűn növik vágyódnak a messzeségig, földben gyökereik már élettel veszekedik, korhad testük,megöregszik, kétséges az élet – mégis éltet ad reménynek, odvakban új élet fogan, róka búj el ottan, madarak […]
Reggeli nap arcában ébredsz, a szellő adja a leheleted. Izzó napkorong az érzés a szívben, mi beragyogja a perceket. Ahogy távolodik az idő messze, a napban az arcod úgy tűnik el. De a holdban újra mosolyogsz, szellő szárnyán testem takarod. Vigyázod, szusszanó álmom, Vigyázod életem minden mozzanatát. te vagy az első gondolat,ahogy ébredek, és […]
Arctalan éjszaka, Megyek, a padló meg recseg. Sötétben nem látok. Néma sóhajtás simogat, Forró pillanat csalogat. * Oly’ szomorú öröm Is hozhat szép-új életet. Nagy sorsfordulóban. Csendesség szól, beszél hozzám, Ajkára léted rajzolnám. * Fedetlen testtel, csak Üljünk csendben, hallgatva éjt. Szem csukva, nem nézünk. Gondolat űz, hogy lássalak, Éjszakákon csodáljalak. * A hasábok fénye […]
Edit Szabó : Együtt élni . Hajnali fény függönyt lebbent, az éjszaka régen elment, új napra ébred a világ, élnie kell, bármily silány. . Egyformán süt égről a nap, beborítja földi javad, enyém, aztán mindenkié, egész világ nem csak tiéd. . Békével induljon a nap, kétségtelen, nincsen harag, halkan indul beszélgetés, egymás között nem feszengés. […]
Egy kórteremben feküdtünk – egy ágy választott el tőle. Először csak ketten voltunk elhelyezve abban a betegszobában, azután jöttek szobatársaink. És én azt, hogy nem csak vele kell lennem – bevallom őszintén –, nem is bántam. Hogy miért? Mert az az asszony, a „betegtársam”, akire ugyanolyan műtét várt, amilyen rám, uram bocsá’, de nem […]
(LIMERIK) Ó, Drága Cunci… netalántán? Mindig veled vagyok, vágy álmán. Meg fogok őrülni, Ha nem hagysz szeretni! Képzelőerőm egy hurrikán. Magamon érzem tekinteted, Olvasom képzeted, érzelmed, Szemedben a vágyat… Testemen a szádat! Bárcsak tudhatnám a lakcímed… * (3 soros-zárttükrös) Elképzeltem, bárcsak simogathatnám a cuncikát, Aztán meg tovább álmodnék, és szőném a fabulát… Elképzeltem, bárcsak simogathatnám […]
Csepp a tengerben A világmindenségben a naprendszerek százai Évszázadok óta a csillagászok titkos vágyai Titkukat keresve elmerülni ismeretlen világukban Mit nem reméltek megismerni csupán álmukban Az emberi sejt igen bonyolult mikrovilága Csak méreteiben különbözik a világmindenségtől Egy bolygó egy emberi sejt mint csepp a tengerben Csak lassan-lassan tágítja a tudomány horizontját Hazánk nagyságát tekintve mint […]
Gyenge szellő mozgatja a vizet, alig hallani , ahogy most zizeg. Halk moraj szinte zenél a csendben, az élet áll, nap nem jár kedvemben. Nyugalom hathatna zsigerekre, a szerelem vágyát ébresztgetve. A parti homok is halkan cuppan, a lábam lágyan ütemre surran. Titkokat rejt, még suttogni se mer, elbűvöl, de szavamra nem felel. […]
Születés, halál Az élet két végpontja. Közte van élet? * Születéstől a Halálig tart az élet Kinek, mint ad sors… * Gyerek az élet Bimbója, kivirágzik Átveszi élted. * Hagyatékodat Nem viszed el magaddal. Nehogy elherdáld. Vecsés, 2013. április 6. – Kustra Ferenc – íródott: senrjú csokorban
Senrjú –ban… Légy jó, elnéző Hitvallásod szerető. Bízz! Visszakapod? * Jóindulatod, Szereteted sugárzó! Ettől ember vagy. * Bíz’ szeretni kell! Ne cimborálj ördöggel. Egy életed van. * Szeretetet adsz, De ha nem kapod vissza, Nincs tükröződés?! * Szeretethiány Mi befolyásolja „ént”! Boldogtalanság. * Ha van szeretet Úgy lehet boldog élet. Mindenki vágya. * Ki szeretetre […]
