Posted by
Posted in

AZ ÁRVA KIS ŐZIKE MESÉJE

Kerekerdő közepében Élt egyszer egy őzike Éjjel – nappal szomorkodott Nem volt neki senkije Megsiratta a napot Éjjel meg a csillagot Bánatában útnak indult Keresni a boldogságot De az tőle elfutott Hegyen – völgyön barangolt Találkozott egy kősziklával Kinek arany szíve volt Fájdalmán, hogy enyhítsen Árnyékában megpihent S a nagy szikla az őzikét Átölelte gyengéden […]

Posted by
Posted in

Mariel

Az este szürke, félhomályát lassan eluralta az egyre sötétebben eluralkodó éjszaka. A nappali harcok után üresen és álmosan csúcsosodtak a házak és füstölgő romok a fekete égbolt felé, mintha csak a távoli csillagok fényébe akarnának kapaszkodni. Az egyik romos ház egyetlen épen maradt szobájának közepén egy koszos matracon ült Joshua Peters és a kitört ablakon […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi ajándékozás

Karácsonyi ajándékozás. A boltoktól roskadoznak a vásárlók Senki sem tekint a járvány veszélyeire Fittyet hánynak a figyelmeztetésekre Táskáikat ajándékkal rakják degeszre Elfeledték az év pedig 365 napból áll Minden napra juthat egy kis ajándék Egy fohász, egy üdvözlégy egy jótett Többet ér,mint a vásárolt ajándék hegy A múlt örökké mindig bennünk él tovább Karácsonyfa, házilag […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A teremtés koronái

Rózsa Iván: A teremtés koronái Újra virágok, újra rózsák; Megint pillangók: élet-morzsák. Újra szerelmek, fáradt esték; Megint gyötörnek, megszenvedték. Bimbóból szirom, nyíló virág; Lárvából lepke: szép, új világ. Képtelen korszak, emberiség; Változatlan kór: töketlenség. Van új a Nap alatt: szép, új virág. Nincs új a Nap alatt: ember-világ. Minden virág, lepke: tökéletes? Ember, ki érdekből […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tökéletlen világmegváltók

Rózsa Iván: Tökéletlen világmegváltók Tökéletességre törekvés Tökéletes ember nincsen. Emberek vagyunk, kisebb-nagyobb hibáinkkal. Az a legtökéletlenebb, aki Istennek, tökéletesnek képzeli magát. Mindenki, bárki tévedhet. Tévedhetetlen ember nincsen. Az téved a legnagyobbat, aki azt hiszi, hogy ő sosem téved. Hibátlan ember nincsen. Valakinek az a legnagyobb hibája, hogy sohasem ismeri el hibáit. Hibázunk olykor vagy gyakran, […]

Posted by
Posted in

Ez, nem kamu

Nagy közleményem van… Laura! Sétáljunk, vagyok bokrok ura! Ott majd ölelgetlek, Mennybe repítelek. Ó! Ha hangod már zsongítana. Nem receptekre vágyok, Lau! Olyra’, mit ne halljon a falu… Nyögjél nekem sokat, Adj kéjes hangokat. Élvezném kéjed, ez nem kamu. Lepj meg, finom orgazmusokkal, Kenj össze az izzadt hasaddal. Kéjfogadód leszek, Veled élvezkedek. Küzdök majd, szerelmi […]

Posted by
Posted in

Vigyázz,beszakad lábad alatt a jég

Vgyázz, beszakadhat lábad alatt a jég! Vékony jégen járunk Vigyázzunk és imádkozzunk Ha beszakad alattunk Van mibe kapaszkodnunk? A földi élet ilyen útvesztő Vagy megtart a felszínen Vagy jég alá sűllyesztő Ki alatt mély a víz, elmerítő Vagy sekély, akkor megmentő Hogy ég-e a tűz bennem Tűz, mely lehet életmentő Vagymár kialudt, mely életvesztő Van-e […]

Posted by
Posted in

FEKETE KARÁCSONY – ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE

Ülök a szobámban Mely a nyugalom és a béke köveivel van kirakva Ülök s elmerengek Előmbe reszkető kezekkel fényképed teszem Szívemet átjárja a fájdalom S a szememből forró könny pereg Úgy fáj benne a lélek Mert már nem mondhatom el Néked Hogy mennyire szeretlek Édesanyám Belül a lelkem háborog Nyugodalmat sehol sem talál Úgy szeretném […]

Posted by
Posted in

Homo Sapiens – Homo Deus

Homo Sapiens – Homo Deus Életünkben nem találunk biztos pontot Nem látjuk az előttünk álló út végét Eljutunk-e a sötétből a világosságig Vajon erősebb -e az élet a halálnál Űrszondák sorban repülnek az égbe Mi szeretnénk urai lenni a világnak A múltat feledni, a jelent felértékelni A jövőben mindent hatalmába keríteni A Homo Sapiensből lenne […]

Posted by
Posted in

Tél, tavasz, nyár, ősz

Ha azt hallom, tél, a télre gondolok, a sűrű havazásra, a hófehér tájra, az évszakra, amelyben épp vagyunk.   Ha azt hallom, tavasz, akkor gondolok az éledő tájra, az első hóvirágra, és várom a tavaszt.   Ha azt hallom, nyár, egy fára gondolok, a kertvégi nyárfára, s persze nem mellesleg a nagy vakációra.   Ha […]