Posted by
Posted in

Halottak napi gyertyaláng

Európai stílusú Tankában és haikuban Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Gyertyaláng az élet, a fénye iránytű, Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű. * Kiket ismertem, Azokat úgy szerettem. Emlékként élnek. * Halottak napján Megyek a nyughelyükhöz. Szeretet gyertya. * Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Elképzelni sem tudom, milyen […]

Posted by
Posted in

Avarszőnyegen a halottak napján

(3 soros-zárttükrös) Az avarszőnyeg alatt tán’ melegszik a hideg hant, A szomszéd sírnál egy kutya van, néha-néha vakkant… Az avarszőnyeg alatt tán’ melegszik a hideg hant? (Belső rímes, 3 soros-zárttükrös) Csendesen érkeztem lépteimmel a sírhoz, a süppedő szőnyegben, De a testnél én, sokkal előbb itt voltam, az emlékező lélekben. Drága halottaim velem és bennem élnek, […]

Posted by
Posted in

SZFE diktatúra

SZFE diktatúra Dühöngő ifjak károgják a kormányt Önállóságot akarnak,saját alkotmányt Közben tombol a vírus a város utcáin Narkós leheletük burkolja vágyaik Szabadságot, torkukból hevesen kántálják Vigyázzanak,mert könnyen megjárják Élükön virítanak kipróbált pártkatonák Istenkáromlás az oktatási filozófiájuk Régi pártkönyvüket rejti ünnepi kabátjuk DK pöffeszkedik a súgólyuk rejtekén Zavar,káoszkeltés, úszik az álmuk tengerén A múvész-tanár zsebében egy […]

Posted by
Posted in

Valentin 2021. – Az év trubadúrja 2021. – Szerelmes vers verseny

Kedves Pályázók! A pályázat beadási határideje 2020. december 15-én lezárult, a pályázatok értékelése folyamatban és a Bálint-napi antológia szerkesztés alatt. Megjelenése 2021 februárjára várható. A pályázat eredményhirdetésére február 16-án, kedden 19:00 órai kezdettel kerül majd sor YouTube csatornánkon: https://www.youtube.com/user/Irodalmiradio A sikeres szereplésről hamarosan ímélben értesítünk mindenkit. „Valentin 2021. – Az év trubadúrja 2021.” szerelmes vers […]

Posted by
Posted in

Őszi változások

Őszi szilvaszemek hullva rikoltoznak tájon, Ők nem tudnak felülemelkedni a lekváron. Ezt már a nap sem viseli, gyorsan felhő mögé bújik, Ott meg, ahogy lepihent, nemsokára el is aluszik. (septolet) Szilvaszemek Kékek, Kerekek. Faágról integetnek, kérlelnek, Zamatukkal ingerelnek. A nap elfáradt, Színe, bája bágyadt * (3 soros-zárttükrös) Van itt egy csendes, majdnem álló kis-patak Horgászok […]

Posted by
Posted in

Tudom

Tudom, hogy kellene, mégsem mindig sikerül. Elengedni a feszültséggel teli pillanatot, a bántást, amit más okozott. Mindig újra kell tanulnom, mert magamból indulok ki, abból, hogy a szavamnak értéke van. Ha azt mondom, ott leszek, megyek. Ha segítenem kell, megteszem. Nem vagyok arra felkészülve, hogy újra és újra olyasvalakivel találkozom, aki megbízhatatlan. Akinek a száját […]

Posted by
Posted in

Mókus Anita: Varázsszirom

Csodálatosan szép tavaszi nap a mai, a kerti tóban vidáman dalolásznak a levelibékák, a nárciszok körül körtáncot járnak a méhecskék, a ház lakóit széncinege énekelte keltegeti. Kata a verandán szürcsölgeti reggeli kakaóját, miközben azon morfondírozik, hogy ma milyen izgalmakban lesz része. Ameddig édesanyja a konyhában sündörög, ő a kerti tó mellett telepedik le. Parányi lábacskáit […]

Posted by
Posted in

Sötétség függönye

Látogatóban az őseinknél… A Hold elől a sötétség függönye félrehúzódott, A holdfény szabadon kóricálva mindent beborított! Őszbe borultak emlékek… Sötétség meg elzakatolt… (Senrju) Korán este van, Holdfény borul sírkertre. Ma nem kietlen… * Szép a gyertya és a kis mécses lángja, A füst a sírok közét, úgy bejárja… Szép a gyertya és a kis mécses […]

Posted by
Posted in

Mosoly a falon

Udvaron alkony csendje nyújtózik, egy kiskapu nyiszorog didergőn. Halk zsongás, rácsitteg madárcsevej, tavaszfuvallat suhan az erdőn. Aranyfényt von estre a holdsugár, összekócolva csillagok rendjét. Látszólagosan rendben van minden, enyhe szél köröz, őrzi kert csendjét. Valami hiány nyugtalanná tesz. Feszít a bennem rekedt ölelés, tegnapba jegelve csók, kacagás… …leteszem, untat a kötögetés. Az idő lassan araszol […]

Posted by
Posted in

Egy véletlenül talált padon

Egy véletlenül talált padon…   Némán szaladtunk szét Én erre, te arra… Részegek voltunk Étlen és szomjan. Előbb csak szavakat Forgatott a nyelvünk. Aztán már nyelvünk Fontuk össze Nem voltak Többé szavak. Egymás lélekzetét ittuk, Te bújtál, én Füledet haraptam. Tudtuk, nem Lesz vége soha… És zavart mámorunkban Némán futottunk szét. Te erre, én meg […]