Kis Juli mamám Oda születtem én, nem várt gyerekként, a nagymamámék ámbitusos, faluszéli házába, ínségesen szegény évek egyikében, 1957-ben. Szinte Ő nevelt engem, az én legigazibb, de valójában nem vér szerinti Kis Juli mamám. Nála egyszerűbb, jóságosabb asszonyt nem hordott hátán a föld akkoriban, ez egészen bizonyos. ( Erdélyben élnek még talán ma is […]
Korcula, a Dél-horvát tengervilág Ravennája. A világvégétől két sarokra, mégsem elég távol ahhoz, hogy véletlenül belezuhanjunk az eternitásba. Olajfák, kabócák, albán fagylalt és vitorlások. Turisták turistáskodnak, és gyűrődések vetődnek mindenfelé. Egy álmos sziget, tele inszomniás francia és olasz trubadúrokkal. No, meg persze, világjáró magyarokkal. Mert mi más, ha nem a horvát tengerpart. Ez az etalon. […]
Mátyás királlyal meghalt az igazság (?!). Az óta uralja hazát a gazság?! Úgy tűnik… nem fogtunk össze (?!) negyvennyolcban És képviselők, csak ültetek (?!) Trianonban? Ötvenhatban kettészakadt az ország, De országból nem maradtak csak morzsák. Kilencvenben összesöpörtük a morzsát… Nem sikerült újjáépíteni hazát. Itt mindenki a saját hasznát hajtja, Ennek választási rendszer is oka. Szégyen, […]
Rózsa Iván: Taníts! Mester! Taníts a földön is repülni! Hamis ígéreteknek sohasem felülni! Valósággal mindig időben szembesülni! És így fognak a vágyaim beteljesülni… Budakalász, 2020. október 24.
Rózsa Iván: Félni és félni hagyni! Két lehetőség van: vagy mindenhol volt/van vírus, vagy mindenhová kívülről hurcolták be. Ha mindenhol van vírus, akkor miért nem utazhatunk, akkor miért nem élhetünk normális életet? Úgyis tök mindegy, hol vagyunk. Egy-két szélsőségesen fertőzött területtől eltekintve. Ha viszont mindenhová kívülről hurcolták be, ahogy minden regnáló kormány- és államfő hangoztatja, […]
Rózsa Iván: Élni és élni hagyni! Megvehető megvezetők „vezetnek” most minket… És hová? Csalitosba vagy erdőbe? Félre is vezetnek bennünket: mocsárra azt mondják, hogy Kánaán. És aki még nem élt Kánaánban, csak mocsárban, tán el is hiszi, hogy ez a világok legjobbika, és itt kellemesen dagonyázik. Disznó módjára. Nem látni a fáktól az erdőt. Az […]
Álmomban repkedtem Mint egy riadt kismadár De megfogtál És markodba zártál Éreztem kezed csodás melegét S riadt szívem Nálad megpihent Mert tenyeredben Nyugalmat talált Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !
KINCSEM 9 éve, hogy itt vagy Velünk, és bearanyozod az Életünk! Nem egyszerű dolog szülőnek lenni, de igyekszünk helyesen cselekedni. Néha nem engedünk meg mindent Neked, mert úgy hisszük ez segíthet a későbbiekben Téged. Segíthet abban, hogy el tudd dönteni, melyik úton is érdemes tovább menni. Hisszük, ha nem mutatjuk meg […]
Nemességünk áruló! De nincs nemességünk… Ó! Nem „nemesek” ezek, csak országló „urak”, Nem „nemesek” ezek, csak „privatőr urak”. Ezen „nemesek,” hontalanul világpolgárok, Ezen „nemesek” hazánkba, idegen polgárok. Nemességünk áruló! De nincs nemességünk… Ó! Vecsés, 2008. augusztus 24. – Kustra Ferenc – történelmi sorsunk…
Arcomon a mosoly fanyar, Mert rossz úton jár a magyar. Csak merengek, ülök a bidén, Ezt hozta Jézuska az idén. Nem jó így, ki kéne lábalni, Országot vissza kell foglalni! Arcomon a mosoly fanyar, Nem látom… képes a magyar? Vecsés, 2008. december 24. – Kustra Ferenc – történelmi tényeink…
