A hazugság megöli a reményt,
Semmibe veszik azt amit a másik kért,
Folyton csak hazudnak ott ahol tudnak,
Ezzel képzelik magukat úrnak.
Nem tudják maguk sem miért is hazudnak,
Hazudnak maguknak ahogy a múltnak,
Úgy gondolják ezzel előbbre jutnak,
Hogy jó az ha a másikba belerúgnak.
Elveszik a remény mely oly sokat adott,
Mert a hazugság mély nyomot hagyott ,
Már nem úgy élik meg a holnapot.
Hiszen a szívük sebet kapott,
Miért kellett megölni a reményt?
Hiszen a szív Boldog reményben élt,
Most lent van valahol a mélyben,
Kitudja mikor lesz újra a fényben ,
Lesznek akik nem engedik hogy magához térjen,
Mert ők azt szeretnék ha a szív lent lenne a sötétben,
Éltetik másokban a hazug álmot,
Pedig tudják hogy a szív nem erre vágyott,
Mégis nevetve gáncsolják el a szívet,
Nem érdekli őket hogy a lélek is fizet,
Már kevés remény maradt bennük,
A szívükkel együtt megsérült a lelkük
Kevés az a remény mely megmaradt szívükben,
Pedig ők nem erre vágytak életükben.

2019.december. 21.

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december…