Küzdés végén a lélek pihenni vágyik,

elszunnyad a hajszolt test, lazulni látszik.

Álomba ringatja a kimerült óhaj,

a képzeletben különös dallam szólal.

 

Ismerős a kotta, remek a szonáta,

csendben áramlik szerteszét a homályban.

Kiegyensúlyozza a lágy erőnlétet,

érzéssel szárnyaltatja a meghittséget.

 

Parányi rezdülés töri meg a mámort,

arcára lejt leheletet, mint csillámport.

Valódisága titokzatosan éled,

bűbájos mosolyával derűsen ébreszt.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…