Edit Szabó : Az első hó e télen
.
Ragyog a reggel felettem,
nagyon is korán felkeltem,
ablakom alatt ropogás,
zajtalan nem lehet mozgás!
.
Napfénye korán felébredt,
sugárban vetít szépséget,
fehérben ragyognak a fák,
elért szemembe hóvakság!
.
Csillog hópehely szemembe,
itt van január és tele,
éjszaka titokban lehullott,
hajnalra ide eljutott.
.
Csodás, szépséges fehérség,
boldog lett kicsi legénység,
visongva kacag a szánkón,
szememnek öröm ezt látnom.
.
Seprűvel kezemben járok,
nem kellenek a lapátok,
járdán utat sepregetek,
látom, ugyan minek teszem ?
.
Melegen süt a fénylő Nap,
keveset hagy a holnapnak,
faágakról pereg a hó,
hamarosan nem látható !
.
Ennyit mutat a tél magából,
eddig tartott a hómámor,
talán el nem feledkezik,
hatalmának jelét teszi !
.
Bőcs,2021.01.13.