Női istenség egészben ül az égen,
színesre festi a sötétet mesésen.
A víz tarkaságát magához öleli,
a vibráló erőket átöltözteti.
Változást kínáltat a földi világnak,
ahogy ad módot az árapálydagálynak.
A testben is erősít folyadékmozgást,
ösztönzi vele a folytonos körforgást.
A macska finomult hatodik érzéke
ráeszmél e ciklikus a jelenségre.
Lesben figyelve ül ki a fa ágára,
rávetíti nézését boszorkányságra.
Mint a túlvilág kapujának őrzője,
talán tőle is függ az élet jövője.
Fordulatot hoz különös tehetséggel.
elűzi a gonoszt a misztikus éjjel.
A magányos embernek társává válik,
keringő energia szinte szikrázik.
Megrázkódtatás folyamata oldódik,
teleholdas varázs tovább nem álmodik.