Tompa a Nap, szinte fázik,

felhőt kísér háztól házig.

Csupasz ágon fázós madár

tollászkodik: hol van a nyár?



Folyton-folyvást fütyül a szél,

hírül adja: ez már a tél.



Varjúsereg károg, vonul,

bizony, hamar bealkonyul.

Elbujdosnak a nappalok,

 a bánatok igen nagyok.



Ködös, sivár, kopár a táj,

meleg ólban pihen a nyáj.



Ablakokban fények gyúlnak,

az árnyékok összebújnak.

Se kint, se bent nincsen lárma,

meleget lehel a kályha.



Tegnap fagyott, ma is ropog.

Az ajtón január kopog.