Lámpa mellett nyitva hagytam a könyvet,
Szemüvegem óvja a becsukástól,
Ott legyen nyitva ne máshol,
Nem kell, hogy kiabáljanak a betűk,
A szemüveg szemez velük,
Ott hagytam a betűket,
Elvettem a kedvüket,
Órák óta csak őket néztem,
Már össze zsugorodtak,
Semmit sem szóltak,
Csak azt, hogy olvassak,
Ők még nem álmosak,
Még csak nem is figyelnek rám,
Nem számít ha kiszáradt a szám,
Mikor leültem örültek nekem,
Annak nem ha rájuk tettem az ujjam,
Hogy hol vagyok követni tudjam,
Végül már feléjük sem nyúltam,
Szememmel követtem a sorokat,
Nem számoltam a lapokat,
Sírt a szemem, hogy fáradt,
A többi holnap várhat,
De a betűk még bírják,
S a szememet ki nyírják,
Őket az írók írják,
Toll, ceruza, laptop,
Ezek közül egyik csak fog,
A könyv nyitva a lámpa mellett,
Mely egy nap betűkkel tele lett.

2020. Március. 20.

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december…