Posted by
Posted in

Jelek

Hallom a szavát az éterből Hallom? Talán inkább csak érzem Valamiféle sokadik érzékem, Mely más frekvenciára kapcsol   Valaki a múltból, tán a jövőből Az ütüdik dimenzióból Feketelyuk álomországából Jeleket bombáz felém magányában   Érzem szereteted, hallom szavad, Foszlányaid felsejléseit, Mindezek idevetült képeit, Habár játékod nem meglepetés   Ismerem az erők szeszélyeit, Magyarázhatatlan szokásaik S […]

Posted by
Posted in

A legfőbb törvény

A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet Zengett hajdanán a Pilwaxban, Mert jó ügyért vézna ember is tehet   Megújhodt tavaszillatú levegő Állandósult halálból visszahívó Taktusokban meglepő, cirkuláló, Hűségesen visszatérő szerető   Nem hiányolt hűséggel, ha megtisztelsz, Hát menjünk, induljunk még egy körre Bár napfényt, és születő bimbódzást Nem […]

Posted by
Posted in

Esküvőtökre / verstanulmány a múltból/

Esküvőtökre Kalászba szökkent a búza? S megérett már aratásra? Vagy még búsan esőre várva Szendereg a jó öreg Föld S fohászkodva nagyot sóhajt Meddig cipeljem még a sáska rajt? Jön egy vándor szegett fejjel Fogó, s lapoc, mit Ő kedvel S batyujában holmi lim – lom Felfedjem – e Néki titkom? Hogy kincsemet: aranyamat Te […]

Posted by
Posted in

R E M É N Y É S S Z E R E T E T

A szívem újra remél Mert újból megérezte, neki dalol a szél Visszatért a boldogságom Öröm könny hull a szívem mélyén Elűztétek a bánatom Egy csillag fényes hajnalon A sűrű árnyék közepén Kizöldült a remény A csönd játszik a húrokon Elűzi a bánatom Pengeti a szív dalát S életre kelt a hervadó virág Megérezte a szeretet […]

Posted by
Posted in

Kötéltánc

  Kötéltánc Bezárt cirkusz mögött, a rejtett utakon, lopózva oson be, egy törött ablakon. Az üres manézsban csak szálló por lebeg, a produkció hangja, még fülébe cseng. Szakadt már a díszlet, rég meggyötört kolonc, a műsornak itt vége , árva a porond. Közelít az este, mikor leszáll az éj, az ablakon át, beragyog a csillagfény. […]

Posted by
Posted in

Emlékvihar

  EMLÉKVIHAR Opálfátyolos fénnyel ha átölel az éjjel, mikor titkokat tudván hempereg a hold lustán. Hamu alatt szunnyadó parázsból már lángoló vágyak születnek újra. Átjutsz ismét a múltba. Illatok, érintések, sodornak, visszatérnek. Vadul dobban a szív, távoli bús dallam hív. Emlékszel még a táncra, egy kedves szóra várva, a pillanatra, mikor fények gyúltak a hídon? […]

Posted by
Posted in

Nyári Zápor

  Nyári Zápor Egyedül nézem szobám négy falát, emléked őrzöm, lényed köddé vált. Kínlódva próbálom magamnak bizonygatni, Aki menni akar, nem kell marasztalni. Kinyitom ablakom, magányos alkonyon. Meleg szél vigasztal, akkor is fáj nagyon. Váratlanul megérint valami más. hűs simogatásként érkezik a változás. Kopogva indul a cseppek hada, majd zuhogva fénylik az eső fala. Nyári […]

Posted by
Posted in

Szinező

  Szinező Paletta a lélek mélyén, őrzöd azt a titkok végén. Fekete fehér az élet, elfogadod, ez a végzet. Mégis, álmodsz néha róla, mi lenne, ha másról szólna. Arany reggel, hogyha felkel, az égre írja, most menj el! Hová mennék, kérded félőn. A válasz már ott a kéklőn ragyogó, felhőtlen égen. Már nem gondolod, hogy […]

Posted by
Posted in

A tavasz hírnöke

Edit Szabó : A tavasz hírnöke . Kicsi zöld levelek bimbókat rejtenek, szirmok kibomlanak, fehéren nyílanak, a februári nap már tavaszt hívogat. Messze a tél vége, de reménye éltet, tavaszi kikelet, hóvirág integet örömet ad neked. A tavasz hírnöke kikacsint elsőnek, várja Nap sugarát, hozza fény hatalmát a hosszú tél után. Követik ibolyák, tavaszi illatár […]

Posted by
Posted in

A gonosz markában

    KÖNYÖRTELENÜL ELŐSZÓ  A – KÖNYÖRTELENÜL- cím, egy novellasorozatot takar, amely hét történetből áll. Miért hét? Mert a hét főbűn adta a témát. Most felmerülhet bárkiben, – Ugyan már, Ez egy dohos, templomszagú valami lehet! – Rá fogtok jönni, nagyon is aktuális, – hiszen közülünk sokan – mai világunkban, észrevétlenül feláldozzuk elevenségünk, életenergiánk, életörömünk […]