Esküvőtökre

Kalászba szökkent a búza?
S megérett már aratásra?
Vagy még búsan esőre várva
Szendereg a jó öreg Föld
S fohászkodva nagyot sóhajt
Meddig cipeljem még a sáska rajt?
Jön egy vándor szegett fejjel
Fogó, s lapoc, mit Ő kedvel
S batyujában holmi lim – lom
Felfedjem – e Néki titkom?
Hogy kincsemet: aranyamat
Te jó ember: hova rejtsem?
Jaj siessen, most segítsen
Nem találja, már lenyeltem?
S íme Ő az okos szellem
Így szól hozzám: fogba rejtem,
Helyet kéne itt találni
Lukas hatos, meg kell válni
Most kell Néked megint fájni?
Mért nem tudtál szép álmomban
Csendben, halkan tovább állni
Megjósolta már a nóta
Búcsúszóra kong az óra

Reszket lábam, sajog fejem
Látom végem, nincs kegyelem
Te jó Isten kezdő az Úr
Fogó helyett lapáthoz nyúl
Lapát ám, az ég haragja
Tátsa száját, s le ne nyalja
Kis tükrömbe had nézzek be
Csinos hölgy jött Rendelőnkbe
S nagy szerencse, ez lett veszte
Addig nézte szíve hölgyét
Tátva felejtve a száját
Hálából és szeretetből
Én húztam ki egy jó fogát.

Ámde attól szíve sajog
Húzza a csúz, s foga vacog
Orvos kéne, jó belgyógyász
Hogy kerülje fájdalom, s gyász
Hideg estén melengesse
Felviduljon renyhe teste
S mit ad az ég: szép szerelme
Épp e célból lett kedvese

Jó most Rátok nézni
Talán kicsit irigykedve
Vagy kacér mosollyal
Izgalmat, s kétséget
Mit elárul nékünk
Fürkésző tekintet
Mit máskor csak szóval
S némi jó konyakkal
Sikerült elérnünk
Nem kell komolyan vennünk?
S nem kell ám keresnünk
S a határt sem kell átlépnünk
Csak jól körül kell itt néznünk
Minden szépet vágyó igaz fiatalság
S hitünk, akaratunk
Ez itt huncut vétkünk

S ha szembejössz majd az úton
Évek múlva csendes őszi estén
Ki köztünk volt
Őszinteség ,s szeretet
Akkor is ott ragyogjon
Továbbra is ez kísérjen
S soha el ne hagyjon.
Ünnepélyes csend
És ünnepélyes óra
Meghitt jó barátként
Várnak a végszóra
Hogy jelenünk fénye,
S jövőnk hűs mosolya
Eggyékovácsolva
Oldódjék fel bennünk.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…