Panelromantika

Panel házak sorfala
itt már nincs romantika.
Szétmálló vakolat,
meztelenek a falak.

Két rivális gonosz banda
harcol, és rettegésben tartja,
a lakókat, s a környéket,
sokan már menekülnének.

Piszkos, sivár lépcsőház
a rendre senki nem vigyáz.
Ha leszáll az éjszaka,
felhangzik a ház dala.

Ajtók mögött még remél,
énekel mind, aki fél.
Rettegés az úr a tájon,
lakat is van minden záron.

Erő van a közös dalban,
félve fújják, s igen halkan.
Segítőhöz szól a dallam,
Ki eljő hívásra, ha baj van.

Ajtók nyílnak, halkan sorban,
egyre jobban szól a dallam.
Megjelenik most valaki
sötét angyal lép színre ki.

Kék láng kíséri az útját,
senki nem kérdi a múltját.
Már felbőg a gépek zaja.
indul a vad bandák hada.

Előttük a sötét angyal,
nem számolva hitvány bajjal.
Lángot lehel, minden gazra,
véget vetve minden harcra.

Minden így volt, s megtörténhet
a panelben is álmodnak a népek.
Harcolnak, néha csendben vannak,
megfelelnek minden hétköznapnak….

Diós Ottilia az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, gyermekkorom óta egy jászsági faluban élek. Szüleim elváltak, édesanyám itt…