Ősz
Az ősz el is jött oly hamar,
hogy már mindent avar takar,
a tünde nyárnak vége.
Megint szívembe költözött
a tompuló fények között
egy lassulásnyi béke.
És eljöttek a nagy ködök,
lefedve tejfaluk mögött
a titokzatos tájat.
De kel a nap langy fénye már
eloszlatja, s a félhomály
éles kontúrrá szárad.
Ezernyi színnel rám köszön,
ott toporog a küszöbön,
engem sétára csalva.
Mert ő már fel is öltözött,
söpört, virágot öntözött,
csodás napot sugallva.