Szívemnek nincsen lakója,
Vendégek járnak hozzá,
Kik mosolyt hoznak neki.
Felébresztik a magányból,
Leszedik sebei a faláról,
Belépnek kedvesen ártatlanul,
 Megrongálják összetörik.
Úgy bánnak vele mint egy bútorral,
Földbe döngölik csordultig véresen,
E vendégeket nem szereti egy szív sem.
Legyen szívnek örök lakója,
Aki oltalmazza, védi őt,
Szereti ha dobban,
Vidám szívnek ajtajába állva,
Élteti őt nem gyalázza.
Vele marad vérben sárban,
Életnek szürke árnyékában,
Ragyogó napsütésben,
Hogy ragyogjon minden percben,
Szívnek örök lakó kell,
Egy nap betér hozzá,
Vele együtt megy el,
Egymást éltetik tovább,
Minden szív szeretne ilyen vendéget,
Akivel ragyogás az élet.

2021. Február. 22.

 

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december…