Arról kérdeznélek Pankám téged,

Hogy hangzana kettőnktől egy ének.

 

Szépen szólna a mi hangunk Blanka,

Vígan telne így két macska napja.

 

Először most én mondom el dalba’,

Milyen szép a cirmos bundád, Panka!

 

Dalod semmiképpen ne hagyd abba,

Mijáú, a tiéd még szebb, Blanka!

 

Elmondanám Panka azért neked,

Egy kicsit hiú a természeted.

Meg kell tudnod akármilyen kínos,

A te bundád nem is olyan cirmos.

 

Mit nyávogtál? Te kis szürke, csacska!

Én vagyok itt a legszebbik macska!

Mivel így van ez már nagyon régen,

Így is marad ezen a környéken!

 

Karmom hosszú és borzasztó éles,

Sértett macska sok mindenre képes!

Látom távolabb lépkedtél Panka,

Azért vagy a bundáddal oly nagyra!

 

Nem kedvelem a te képed Blanka,

Barátságunk legyen félbe hagyva.

Világgá is nyávogom az biztos,

Hogy a talpad állandóan piszkos!

 

Énekelnék azért mégis veled,

Nem szívesen vallom ezt meg neked.

Hangunk együtt szól Panka csak szépen,

Légy barátom újra, ahogy régen.

 

Daloljunk vígan, most arra kérlek,

Szebben száll veled a macskaének.

Zendítsünk rá újra együtt Blanka,

Holnap estig ne is hagyjuk abba!

Pataky Tünde az Irodalmi Rádió szerzője. 2016-ban az United kiadó gondozásában megjelent "Pamacs mesék” című mesekönyvem. 2017-ben az…