Nem vagyok lázadó természet, soha nem is voltam. Mindig igyekeztem betartani a szabályokat, mert szükségesnek tartom őket, hogy ne az anarchia kapjon teret, ami csak elégedetlenkedéshez és gyűlölködéshez vezet. Igazán a konfrontációt sem szeretem, bár egyre inkább rájövök, hogy néha bizony szükség van rá. Nem lehet mindig mindent megkérdőjelezés nélkül végrehajtani, elfogadni, főleg akkor nem, ha nem tudjuk, mit miért kell tenni vagy nem tenni.
A mostani helyzetben azt hiszem, nagyon sokan küzdünk magunkkal az „engedelmesség” területén. Előrebocsátom, hogy minden mostani utasítást, szabályt és rendeletet betartok. Megteszek mindent, amit várnak tőlem, de ez egyre nehezebb, mert sok dolgot nem értek, sok intézkedésre szeretnék magyarázatot és nem csak azt, hogy „ezt kell tenni és kész”.
Az ember értelmes, gondolkodó lény és természetéből fakad, hogy ne mechanikus gépként hajtson végre dolgokat. Nem hiszem, hogy bűn lenne, vagy engedetlenség, ha tudni szeretnénk minek mi az értelme, miért van rá szükség, és ha végrehajtjuk mi lesz az eredmény.
A teljesség igénye nélkül pár példa:
Nem értem, hogy ha egész nap szabadon járhatok, akkor miért kell este 8 és hajnali 5 között a lakásomban tartózkodni?
Nem értem, hogy ha nem kötelező a védőoltás, akkor miért kaphatok esetleg szankciót, ha nem oltatom be magam?
Nem értem, hogy ha szabadon választhatok az oltások közül, később miért érhet hátrány, ha nem olyat kapok, ami az Európai Unióban esetleg nem engedélyezett?
Nem értem, hogy ha szükséges az oltási igazolvány és annak igazolása, hogy milyen oltást kaptam, miért nem tüntetik fel az oltóanyag nevét?
Nem értem, hogy ha bármi betegség miatt kórházba kell mennem és nincs tünetem, miért tesznek azonnal a „fertőző” osztályra, amíg megjön a teszt eredménye?
Nem értek olyan intézkedéseket, melyek azt mondják, hogy a határtól ennyi és annyi kilométer távolságra átléphetek más országba, de a megszabott távolságon túl nem?
Nem értettem, hogy ha valaki külföldről jött és karanténba kellett vonulnia, miért utazhatta végig az országot, mire hazaért vagy miért szabad az országon történő átutazás úgy, hogy ellenőrizhetetlen ki kivel kerül kapcsolatba?
Nem értem azokat a szabályozásokat, ahol előírják nagyon drága és speciális eszközök használatát, de senki nem gondol arra, hogy nem mindenkinek van lehetősége ezeket beszerezni, mert vagy anyagilag nem engedheti meg magának, vagy nem tud hozzájutni, mert nincs elég?
Nem értem, hogy miért kell szüneteltetni azokat a szolgáltatásokat, ahol pl. csak a szolgáltató és az azt igénybe vevő ember van együtt?
Nem értem, hogy akik az egészségünk megóvása érdekében hoznak intézkedéseket, miért nem ugyanazt mondják?
Nem értem, hogy az általunk választott képviselőinknek nem mi vagyunk a legfontosabbak és nem az, hogy összefogva dolgozzanak az emberek védelme érdekében, hanem fontosabbnak tartják a kicsinyes vagdalkozásokat, vádaskodásokat és személyes sérelmek megtorlását.
Főleg pedig azt nem értem, hogy ha ekkora a veszély, akkor miért van időként „kivételes” lazítás egy ünnep miatt vagy a nyár miatt?
Még egyszer leszögezem, hogy nem vagyok vírustagadó és már egy éve megteszek mindent a magam és mások védelme érdekében, de kérem, kezeljenek emberként, akit korrekten tájékoztatnak a valós dolgokról, akit nem csak utasítanak szabályok betartására és fenyegetnek szankciókkal, ha nem tartja azokat be, hanem értelmesen/érthetően elmagyarázzák a szabályozás okát és értelmét, mert ha így történik, azt gondolom az emberek sokkal nyugodtabban viselik a mostani nehéz helyzetet.
Ha így lesz és az emberek azt látják, hogy politikusaink legalább most képesek összefogni ahelyett, hogy korábbi vélt vagy valós sérelmeket hoznak elő, az élet elviselhetőbb lehet addig, míg ismét „normálisan” élhetjük a mindennapokat.

Beck Emese az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Emesének hívnak, 57 éves vagyok és egyedül élek egy baranyai kisvárosban…