Félálomban

Az éj uszálya még befed,
ám már itt legbelül
az éberség homályos és
a képzeletre ül,
de bolygóm oly szabályosan
forog velem tovább,
hogy nem lehet kikezdeni
már ezt az éjszakát.

Aztán az álom rám terül,
alattam drótszamár,
újra tizenhat évesen
tekerem a pedált,
elém jönnek szerelmeim
az iskola előtt,
kék köpenyükön megcsillan
a régi délelőtt.

A reggel aztán érdesen
sikolt a vekkeren,
álmosan hasra fordulok
és észre sem veszem,
de fénye lassan átdereng
a függönyömön át,
emlékeztetve engemet,
hogy menni kell tovább.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlapom: https://baranyi-imre.eoldal.hu/ Szerzői jogok: Utánközlés joga: A műveim utánközléséhez az engedélyem szükséges.Átdolgozás joga: A…