Szapphóhoz

 

Vágyakról daloló görög leányzó,

szenvedélyed átsüt korok századán,

lángoló ódádtól hevül a fázó

lélek is, az ám.

 

Mütiléne1 volt, hol űzted a gyönyört

forró szerelmeknek sziklás szigetén,

férfi s női szívben forgattad a tőrt

vágyad idején.

 

Versben szólítottad meg Aphroditét2,

Érosz3 tán maga is meglátogatott,

s vonagló testedbe oltotta hitét:

lázas holnapod.

 

Tudtad miért izzad reszketve tested,

zúg füled, fulladsz, s vadul vágtat a vér,

lényed legmélyén az érzést kerested

harcban magadért,

 

hol lüktető sebed lappangva tombol,

s keserédesen, ha átjárt már a kín,

megfeledkezel minden földi gondról

másnak vállain.

 

Thiaszosz4 körében költészet, zene, tánc

kéje ringatott társaid ölében,

ám idővel tested meggyűrte a ránc,

szürke lett ében

 

hajad sötétje, szépséged megfakult,

öregség rút árnya lassan körbeszőtt,

aggó szemedbe így kacagott a múlt

bronztükröd előtt,

 

és ez vitt halálos végzeted útján,

fiatal szerelmed nem téged akart,

s szikla magasáról elnyelt egy hullám

és nyögött a part.

 

Epilógus:

Töredékedből, ami maradt mára,

bujaságod éhe s némi eleség.

Vágyainknak ma tágabb a határa,

ennyi nem elég.

 

  1. város Leszbosz szigetén
  2. a szerelem és szépség istennője a görög mitológiában
  3. a szerelem istene
  4. thiaszosz_fiatal lányok társasága Szappho által alapítva Aphrodité és a Múzsák tiszteletére

 

Anakreónhoz

 

Anakreón, köszöntelek,

levél helyett e vers beszél:

Havas fejed fölött lehet

(s a múltad el mégsem vetél)

kettőezer-ötszáz a tél,

 

s ugyanannyi sok évnyi nyár

a századok alatt letelt,

de híred így sem lett sivár

(Dionüszosz áldoz e helyt):

ma rád ürítek telt kehelyt,

 

megénekelve mámorod,

dicsérve bort, sosem alább,

a víz nekem se nyújt okot

(ebben talán formázva rád):

a kút felé nem visz e láb.

 

S mi téged régen ösztökélt,

taszítva édes kéj iránt,

a szívben érzem ösztökét

(erószi nyílba rótt irányt).

Mi pótolná az ily’(íj)hiányt?

 

A bor mellé leány való:

Első, ha hűs, kurázsit ád.

A másik forrón olvadó

(amitől Zeusz is kihág),

s ölébe űz kaján imád.

 

Imádban vágtató a vágy,

erdőben, mintha őz szalad,

s nyomában megrezzen az ág

(szívedben sosem volt harag):

az égbe így ért fel szavad.

 

S ha szép a szó s az érv, ha jó,

az mind nagyságod jelzi tán,

Anakreón, te mérvadó

(a nagyszerű, nagyot kíván):

te bort ivó görög titán!

 

Propertiushoz I.

 

1.

Halandók égi vágyának művelője és dalnoka,

szép Cynthiád volt szíved végzete és a kezdet,1.

fényes istennőd volt a jó-, és a balsorsod oka,

tőle megkaptad, miért minden hős férfi reszket.

2.

Rabláncára először Cynthia szép szeme fűzött,

homlokodon Ámor „diadalmas talpa tiport…,”2.

Bacchusként dicsérted a nőt, az édes-mézes fürtöt,

s mámorban szürcsölted vérét, mint a leszboszi bort.

3.

„Engem a gyötrődés, nem az ihlet késztet a dalra,”3.

Cynthiád népszerű lett, verseid zengte Róma,

s őt is ám, a Sacra Via-n, ha sétált jobbra-balra

  „a…puha lépte libeg”4.: tudta, fecsegnek róla.

4.

Kérdezted őt: „Cynthia, mondd, igaz-é, hogy céda vagy…?”5.

mert ismert volt: akinek erszénye van, s nem lapos,

méltán bízhat kis szívében, mely, mint tudtad néha nagy,

s nem izgatta szíved könyve, hol a bú szele lapoz.

5.

Gyászos víziódban láttad szép Cynthiád majd visszajő

(mikor már hajad bokrán „ülne havával a tél,”6.

téged mozdulatlan testben másokra nem bízna ő,

s  fölötted régi lantján Vénusz kezével zenél).

6.

„…tovatűnt szerelem bús remetéje vagyok”7.írod,  

meg: „piszkos pocsolyák kortyaihoz visz a vágy,”8.

végtelen éjek lomhán, ha telnek, nem csökken kínod,

mert régi forrásához lelked szomja visszavágy.

7.

Száradó tómeder volt ő, s te szikkadó, félbetört nád,

s Ámor új nyila hullott égi cseppként a tóba,

majd a láp átölelt forrón (lázad bár félve tört rád),

vágya mocsara elnyelt, s nem bántad meg azóta.

8.

Újra megdaloltad nődet (ki rád rakott új hámot):

hogy dúlt vitátok követi majd édes… éjjeli harc.9.

s Cyntiád „elég tovaűzni szemedről az álmot.”10.

Nem kell más, „égi parancs tilt.”11. Érte élsz s érte is halsz.

 

  1. P. I. 12/ 20
  2. P. I. 1/ 1-3
  3. P. I. 7/ 7
  4. P. II. 12/ 24
  5. P. II. 5/ 1
  6. P. II. 18a/ 6
  7. P. I. 13/ 2
  8. P. II. 23/ 2
  9. P. II. 15/ 3-4
  10. P. II. 25/ 47
  11. P. I. 12/ 19

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi…