Farsangi éj
Kering a farsang, áll a bál,
körötte mennyi karnevál
forog, pörög, derül,
és táncoltatja kedvesét
erős kezén a férfinép,
kitartón, emberül.
Fagyott a téli éjszaka,
mégsem csitul vad mámora
a fesztiválnak ím,
nem is lassulnak reggelig,
a táncos lábak áttörik
a csend határait.
Aztán az égi virradat
terít a bálra álmokat,
szelíden áthatol
a rebbenő szemhéjakon,
mint láthatatlan ablakon,
s reggelre elpakol.