Gyönyörű kék az ég és gyönyörű zöld a fű,
Érzem a lágy levegőn, ez tavasz… vajszívű?
Látszik a tél elunta már itt magát, lassan elkotródik,
Bár én szeretem őt is, de hosszasan… elunalmasodik.
Ráadásul az idén nagyon lehetetlenül viselkedett!
Nem hozott havat és jeget, meg téli, finom, jó fergeteget…
*
(3 soros-zárttükrös)
Most már ne is legyen itt tél, beleszerelmesedtem az új tavaszba,
Ő most már érkezzen, legyen csak velünk, aztán majd elmehet a nyárba…
Most már ne is legyen itt tél, beleszerelmesedtem az új tavaszba.
*
(Senrjú)
Tavasz szabadba
Csalogat minket… végre!
Invitál minket.
*
(Senrjon duó)
Lassan elmehetünk a
János hegyre, jót kilátózni…
Ritka alkalom.

Ott van még az étterem,
Ott van lehetőség, hilózni…
Torony, majd ebéd.
*
Szerelmetes tavaszunk, ne hagyj cserben, máris boldogok vagyunk,
Hiányzol és élvezzük a jöttödet, meg, hogy majd veled vagyunk…
Szerelmetes tavaszunk, ne hagyj cserben, máris boldogok vagyunk.

Vecsés, 2018. november 5. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.
„Hilózni”: enni.