Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák (Haiku-sor) Fáradt pocsolyák Tükrében lakótelep: Ez a valóság? Repedezett út, Döglött pocsolyák: ez nem Épp úri világ… Repedt aszfalton Pocsolyák tükrözte fák. Beton gaz virít. Mai valóság: Betontömb, repedt aszfalt; Pocsolya világ… Budakalász, 2021. április 11.

Posted by
Posted in

A ROMOK FELETT LASSAN KIVIRÍT A REMÉNY

Átölel a zord magány S a homályos álomkép Rejtelmes színei Visszatükrözik a tovatűnő nap fényét Az éj csöndes óráiban Egy szomorú hang beolvad a néma létbe Megragad egy menekűlő vágy A némán pislogó indulatok Rideg hálójában Szomorúan úszik a nyugalom s a béke A derengő hajnal még ködbe burkolódzik A sötétség hullámain csillog a fény […]

Posted by
Posted in

Összefüggések

Csatári Anita: Összefüggések A maszkok mögött arcok vannak. Az arcok mögött sorsok vannak. A sorsok mögött harcok vannak. A harcok mögött hősök vannak. A hősök mögött ősök vannak. Az ősök mögött bölcsek vannak. A bölcsek mögött tanok vannak. A tanok mögött Isten van.

Posted by
Posted in

Haza vágyom

Edit Szabó : Haza vágyom Édesanyám, haza vágyom, két ölelő karod várom, léckerítés és a kapu haza várna én kis falum. . Kinyílna a faablakod, lócán ülnénk a teraszon, elnéznénk a gyerekeket, létrafokán üldögélnek. . Csendes szavadat úgy innám, eres kezed simogatnám, sokat dolgozott érettünk amíg felnevelkedhettünk. . Sütött-főzött, iparkodott, mindig értünk megdolgozott, tiszták,szépek és […]

Posted by
Posted in

Szeszélyes április

Szeszélyes ez az április, visszaküldi nekünk a telet. Gondolataim szaladnak, s megkérdezik az időt: Hová erőlködsz tél? Hiába rázod magad, fenyeget az elmúlás, semmi keresnivalód itt. Akkor sem, ha hideget zúdítasz ránk, legyőz téged a tavasz, Gyere majd újra, ha itt a te időd, most gyorsan vonulj el! Tavasz merre jársz? Kapd már össze magad, […]

Posted by
Posted in

Megjelent a kór

Megjelent a kór Korát szépsége kiválóan leplezte, haja, mint az élet arany koronája, az arcát hajszálnyi vonal se metszette, vakított fekete szeme ragyogása.   Váratlan pillanat villámként cikázott, szívében sorba nyilazta a barázdát, tehetetlenség lelkébe léket szántott, nem lelte a képlet valós megoldását.   A fejében ezernyi forma terjengett, képzete hányta az ütközőpontokat, finom bőre, […]

Posted by
Posted in

Költészet napi kihívás 2020

A költészet napja alkalmából – most már második éve – megszervezésre került egy versírós játék Instagramon. A tavalyi kihívás lényege az volt, hogy április 1-jétől egészen 11-éig minden nap egy adott József Attila idézettel kellett verset írni. További részleteket Instagramon @adykalipszis profilomon, illetve a kihívások szervezőjénél @fiokorszag-nál találhattok. (Sajnos én csak a második napon csatlakoztam, […]

Posted by
Posted in

A hidegem fagyos némaságában…

Nem népmesei kesergő… Egész életemet „D” napban éltem és így azon dolgoztam, Az ellenek, árkomból ki ne vessenek, így ott rothadtam… (3 soros-zárttükrös) Sokszor volt, hogy csak ültem, néztem a vérkeményítő hidegem fagyos némaságában, A rekedt csendem battyogva átsüvített életemen, bizonytalanság iszonyában… Sokszor volt, hogy csak ültem, néztem a vérkeményítő hidegem fagyos némaságában. (3 soros-zárttükrös) […]

Posted by
Posted in

Sodródva

Sodródva Úgy nincs kedvem nekem ma bölcset írni, okoskodásra vágyam nem maradt, szerelmesen szeretnék csak hevülni, amíg megfogható a pillanat. Ma nem szeretnék semmit elmesélni, csupán a csöndben révedeznék én, nem adnám meg magam ma holmi nyűgnek, csak álmodoznék rólad könnyedén. Ha nem motozna itt belül a bánat, letenném súlyos hátizsákomat, és énekelve ballagnék utánad, […]