Rózsa Iván: A Bunkó király

A Bunkó király a bunkók főbunkója,
A Bunkó király a hazugok főhazugja.
A Bunkó király gonosz, mint a Rémkirály:
A Bunkó királytól semmi jót ne várj!

Neki mégis még mindig sok a hódolója:
Pontosabban fogalmazva; temérdek a talpnyalója.
Szegény; „szegény”, mint a templom egere:
De az összes rokonának telis-tele a zsebe.

A Bunkó király nem volt ám mindig király:
Uralkodása sokakat így különösen irritál.
Nem született nemesnek, „lelke” sem az:
Szájából hamisan szól az is, mi netán igaz.

A Bunkó királyt ezért egyre jobban rühellik;
Többen, mint ahányan bálványként tisztelik.
Valahogy mégis felszínen marad, mint a parafa dugó:
Pedig királynak bárki jobb lenne, akár egy víziló.

A Bunkó király végsőkig ragaszkodik hatalmához:
És az idő múlásával egyre több vér tapad trónjához.
Rémálmában egy nővérke betegágyához ágytálat hoz:
A hamut is mamunak mondja ő, a legfőbb gonosz.

De ágytál helyett akkor is a hatalom után nyúl:
Pedig alapvetően gyáva, mint a mezei nyúl.
Vagy inkább dögevő, mint a sakál vagy a hiéna:
Aki tegnap jó volt hozzá, belerúg még ma.

Ha már állatokról van szó, legyen inkább kaméleon!
Vagy netán azt hiszi, ő maga Bonaparte Napóleon?!
Ő is lentről kezdte, majd fentről jó nagyot zuhant:
És egy távoli szigeten száműzöttként végül ki is purcant.

Bunkónkat is korlátozni kéne, ne fertőzzön tovább!
Ne mosson tovább agyat, legyen emberektől izolált!
Valami szűk kis cellában legyen hátralevő élettere!
Míg a népének ez lenne a szabadság első hívójele!

Budakalász, 2021. április 18.

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok.…