Rózsa Iván: A mindenség kapujánál…

A mindenség kapujánál nincsen őr:
Idáig nem jut el, ki Sátánnak bedől.
A mindenség kapujához nem kell kulcs:
Ha már megszülted önmagad, biztos bejutsz.
A mindenség kapujánál nincsen zsaru:
A mindenség kezdeténél netán nincs is kapu?

Átlibbensz; egyik idősíkból a másikba:
A végtelenbe; az idő nélküli idősíkba.
Ez idő tájt tán még csak sejtéseid vannak erről:
De valaki vigyáz rád, és vár már fentről.
Itt tér és idő egybemosódik, feloldódik:
A „halál vagy halhatatlanság?” dilemmája megoldódik.

Végtelen helyen elfér végtelen sok lélek:
Folyamatosan nő a számuk, Isten nem téved?
Egy ponton aztán megáll ez a végtelen tágulás:
Mely mindig így volt; lesz és nem lesz változás.
Alfa és ómega immár egy és ugyanaz:
Mindig ugyanaz volt, végtelen teljességre hajaz.

A párhuzamos egyenesek a végtelenben találkoznak:
És örökké ennél a pontnál maradnak.
Kezdet és vég immár végleg összeforr:
Beérik az időtlen idő, mint valami régi-új bor.
Paradoxonok felismerődnek, világossá válnak:
Hála mindezért a végtelenben lebegő Istennek és fiának.

Budakalász, 2021. április 22.

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok.…