Jó volna, csak úgy kavicsokat dobálni a tóba,

esőben sírni, napfényben nevetni,

napfényben sírni, esőben nevetni,

nem szégyellni sem sírást sem nevetést,

belebokszolni a párnába,

beleférni a gyerekcsúszdába,

kihajítani az órát következmények nélkül,

aludni, mikor álmos vagyok,

enni, mikor éhes vagyok,

ölelni, mikor arra vágyom, úgy,

hogy a te szemedben is azt látom,

azt a huncut csillogást,

amikor még nem tudtam úgy elmenni

melletted, hogy lopva ne pillantottál volna utánam.

Hogy ne pillantottál volna utánam lopva.

Kárpáti Kinga az Irodalmi Rádió szerzője. Pszichológus vagyok, az irodalom szerelmese. Az irodalom nagyjai segítettek át a serdülőkori…