Pilleszárnyon

Egy pilleszárnyon érkezett
csodás tündérmeséből,
mint gyöngybetűn az ékezet
a tollamnak hegyéről,
csak jött, és már nem kérdezett,
a konyhámban csörömpölt,
ebédet főzött, ízletest,
közben kacagva flörtölt.

Azt hittem akkor, végre itt
leszállt egy égi angyal,
ezentúl már a télnek is
beint egy mozdulattal,
szívembe új nyár költözik,
leszámol ő a múlttal,
dalom hallgatja reggelig,
és játszik ősz hajammal.

De jött a reggel, s vége már,
feledhetetlen álmom
oly messze, mint a láthatár,
és én azóta várom,
hogy újra megjelenjen, s rám
a légi pilleszárnyon,
még egyszer, ó csak egyszer ám,
de végleg rám találjon.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/