Az öszödi Böszme.

A Balaton északi partja az én világom
Itt mindig csendre, békére vágyom
Bársonyos dombjai szőlői, virágai
Teljesítette minden kívánságom

Kevesebb a bitang betolakodó
Bár sajnos itt is minden eladó
Pénzhegyek mindenütt vicsorognak
A törzslakosok lassan felhígulnak

Átellenben büszkén virít Öszöd
Tolvaj gazdája mondják egy ördög
Ki hetente kétszer bérmálkozik
Úgy hírlik a túlvilágon diplomázik

Időnkét összehívja elvbarátait
Borgőzösen feltárja ábrándjait.
Amikor kifogy végleg belőle
Bevallja kiürült a bendője

Négy éven át téli álmát aludta
Közben kiürült az államkassza
Megnémúlt hívei tátott szájjal
Döbbenten reagáltak hallgatással

A nemzetet kábítani lehet
De mikor elérkezik a falig
Kirobban Aladdin csodamécsese
Testté lőn felhalmozott gyülölete

Erőszakkal lehet a palackba beszotítani
Kardlapozással, gumilövedékkel
Vízágyúval embertelen veréssel
Ártatlanok börtön fenyítésével

Ám a magyar ember ősi betegsége
Az öröklődő súlyos feledékenysége
A gyomrára gondol nem a jövőjére
Sajnos ez lehet majd a végzete

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…