Az ég ölel

Ti még mulassatok,
csupán csak én vagyok,
ki most kiszáll,
velem forogtatok,
tartott a vállatok,
hiába már.

Eljött a vén idő,
szurokba görgető
pokol, mi vár,
esetleg mennybe hív
talán elandalít,
lenéz ma rám.

De mindegy végül is,
akár a jó kocsis,
a bakra fel,
lovak közé csapok,
nem érzek bánatot,
az ég ölel.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/