Rút akarnokok

Ott éltem én a völgyeken,
hol boldogság honolt,
nem hitt a bűnben senki sem,
melegség, béke volt.
Folyók vizét a hűs patak
táplálta untalan,
és benne gyors, kövér halak
fürödtek boldogan.

De túl idilli volt e kép,
mert rút akarnokok
hozták a perzselő igét,
a tűzzsarátnokot.
A háztetőn a félelem
maró esője folyt,
a lelkeken már megjelent
gyanútlan ím a folt.

És becstelenség lett a lét
alapfeltétele,
kitépte őszinték szívét
az átkozott ige.
Hamis papok, hamis szavát
dohogták templomok,
ezt hozták hát a hágón át
a rút akarnokok.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/