Bűbájos liget

Tavasz tündér rámosolygott a szendergő ligetre,
tudta, hogy az nagyon vágyott a napfényre, melegre.
Kézbe vett egy varázspálcát, azzal nagyot legyintett,
a szürkén pihenő tájon mindent át is színezett.

Nem látunk mi itt semmi mást csak azt, amit átfestett,
az ég fent kéken világít, még a szél is csettintett.
Virágokat szórt kezével amerre csak elhaladt,
kicsalogat gyorsan mindent, amit a tél eltakart.

Ettől lesz szép ez a liget, tündérien bűbájos,
így vonz ide minden szemet a tavasz, a varázsos.
Remélem, e csodás tündér velünk marad sokáig,
hintsen virágcsodákat épp a szép nyár derekáig.

Jöjjön a nyár, és a reggel legyen üde harmatos,
virágokból érjen gyümölcs illatos és zamatos.
Fejezze be mindazt a nyár, mit a tavasz elkezdett
mutasson meg minden szépet, mit eddig rejtegetett.

kép: Paula Gerendás

 

Bőr István az Irodalmi Rádió szerzője. Bőr István pbor vagyok, Debrecenben élek feleségemmel. Gyermekek, unokák, dédunokák teszik széppé…