Tükör előtt

Tükörben nézem arcom elmerengve,
ahogy kicserzi azt a sors keze,
s barázdák egyre mélyülő ütemben,
mit is lehetne tenni ellene?

Fáradt szememben ott a csillogás még,
de fénye már a lét vizén törik,
nem ég a tűz a szívemen belül rég,
az álmaim varázsa nem röpít.

Csak üldögélek én a délutánban,
lehet, ki vissza néz nem én vagyok,
talán az arcom ott maradt a nyárban,
s azt rég felitták őszi alkonyok.

Vagy már velem csak vén szemem, mi játszik,
aligha látok én ökröm szarváig?

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/