Butulni volna jó

Mikor már ész helyett erő az úr,
mikor már torkodon hurok szorul,
butulni volna jó, de nem lehet,
mert rég magasra lát tekinteted.

Hiszen te nem sütötted még le azt,
megalkuvón te nem vágtál grimaszt,
csupán a tiszta szó, mi létezett,
a tiszta szó csupán, s a tiszta tett.

Mikor konok, bolond gőg húzza át
a bölcs, tanult professzorok szavát,
s a pillanatnyi érdek ír felül
ezernyi döntést, akkor felmerül,

hogy innen jobbra át vagy balra át,
de arra már te nem mehetsz tovább,
mikor csak életed maradt a tét,
urad, s parancsolód már oly sötét,

hogy már fel is sebez konok dühe,
sorvégre kerget el, kevély heve,
mikor már nincs tenyér, csupán boka,
butulni volna jó, de nincs hova.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/