Mióta eltemettelek…

Mióta eltemettelek,
nincs báj a mozdulatban,
azóta hangom is remeg
és félig öntudatlan,
kifosztott álmomon nevet
az ördög és az angyal,
kicserzik ráncos bőrömet
és játszanak agyammal.

Mióta eltemettelek,
harag feszül szívemben,
ki volt, ki rólad dönthetett
az értelmetlen űrben,
hiszen levett egy csillagot,
mi még utat mutatva
szemünk előtt ragyoghatott
a kétes pillanatban.

Mióta eltemettelek,
nem indulok, nem érzek,
hiányod messze kergetett
és szúrt sebektől vérzek,
üvöltenék, ha nyelvemet
nem fogná görcsbe kényszer,
kiáltanám, amíg lehet,
sikoltanám ezerszer.

Mióta eltemettelek,
a színpadon a fények
sokkal tompábban festenek
már arcokat a létnek,
kifordította lelkemet
a hetyke sors morogva,
ott fekszem én is majd veled
egy meggörbült mosolyban.

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/