Megjött az ősz,
elmúlt a meleg nyár,
már hajnali páráktól fehérlik a táj.

Nem kelepel gólya,
elmentek a fecskék,
hűvösek a napok, koraik az esték.

Méhek nem döngenek
a tarka rétek felett,
s pillangó nem száll, mely szívet melengetett.

Csendesebb lett minden
lelassult az élet,
erőtlenebbé vált ember és természet.

Halk eső koppan
a csukott ablakon,
s szomorúság ül a hullott avaron.

Felvillan még néha
az erőtlen nap fénye,
most már csak simogat, nem perzsel, nem éget.

Minden várakozik
és készül a télre,
csendes nyugalomra és a pihenésre.

Beck Emese az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Emesének hívnak, 57 éves vagyok és egyedül élek egy baranyai kisvárosban…